Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Padányi Bíró Márton, az ellenreformátor

Zalai Millennium i i.

PADÁNYI BÍRÓ MÁRTON,

AZ ELLENREFORMÁTOR

1744. október 10-én Pápán meghalt Acsády Adám veszprémi püspök. E tisztségét 18 évig viselte. A kortársak szerint gyenge kezű és egyébként is szinte állandóan betegeskedő egyházfő élete utolsó évtizedében egyre kevesebbet foglalkozott a rábízott egyházmegye ügyeivel. Élete u- tolsó éveit nem is székvárosában, hanem szülőhelyén, Pápán töltötte. Itt, a pálosok templomában helyezte örök nyugalomra utódja Padányi Bíró Márton.

Bíró 1696-ban a pozsony-megyci Padányban református családban született, de anyja szándéka szerint katolikus neveltetést kapott. 1717-től a veszprémi egyházmegye kispapjaként a veszprémi szemináriumban, majd ezt követően a nagyszombati Collegium Rubrorumban filozófiát és teológiát tanult. 1722-ben szentelték pappá. Pályája meglehetősen gyorsan és meredeken ívelt felfelé. 1723-ban plébános Bicskén.

1729-ben veszprémi kanonokká és felsőőrsi préposttá nevezték ki. 1733-ban székesfehérvári főesperes, 1734-től pedig már Acsády Adám helynöke és egyik legbizalmasabb belső munkatársa lesz. 38 évesen formailag az egyházmegye második, valójában az első emberévé vált. 1743. március 18-án az uralkodó, Mária Terézia aláírta Bíró püspöki kinevezéséről szóló okmányát. Ez év augusztus 15-én Kalocsán, Potachich Márton érsek fejére helyezte a püspöksüveget.

Az Acsády mellett eltöltött évtized alatt tökéletesen megismerte egyrészt leendő egyházmegyéjét, másrészt a korban vezető szerepet játszó egyházi és világi hatalmasságokat is. (1741-ben, mint a káptalan követe részt vett a pozsonyi országgyűlésen.)

Székét elfoglalva óriási energiával fogott hozzá az egyházmegye újjászervezéséhez. Bár ezt elődei is próbálták végrehajtani, de Bíró az eredményekkel elégedetlen volt. Sérelmezte, hogy bizonyos dél-zalai és somogyi területeket a zágrábi püspök úgymond erőszakkal megszállt — horvát papokat küldve ide —, holott e területek Szent István é>ta egészen a törökig mindenkor háborítatlanul Veszprém főhatósága alá tartoztak. Mivel a békés megegyezésre nem látott lehetőséget, ezért 1749-ben hajdúival távoli ttatta el a horvát papokat és helyükre egyházmegyéje papjait helyezte.

38