Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
"A tekéntetes vármegye"
hagylak, Pölöskei Ördögök nevét végigolvashatjuk a zalai alispánok között a XVI. században. A szolgabírák voltak a nemesi vármegye önkormányzatának időben elsőként megjelent tisztviselői, nevük a már említett kehidai oklevélben fordult elő először. Teendőik közé tartoztak a törvényszéken való részvétel, a perbéli eljárás, közigazgatási eljárások, adószedés és a nemesek összeírása. Az írásbeli ügyintézés fokozatos térhódítása hozta létre a jegyzői tisztséget. A jegyző kezdetben a főispán magántitkára lehetett. Feladatai jó íráskészséget, az átlagosnál mélyebb jogi műveltséget követeltek, ezért nehezen lehetett rá alkalmas személyt találni. A megfelelő írástudó embert kezdetben csak esetenként a közgyűlések idejére alkalmazták. Néha a megye a hiteleshely jegyzőjének szolgálatait vette igénybe, ez történt a zalai megyegyűlésen 1550-ben, amikor Porgoveczi Balázs deák, a kapor- naki konvent jegyzője vezette a jegyzőkönyvet. A XVI. század végén a jegyzőt már választja a megye. Legfontosabb feladata a közgjűlési jegyzőkönyvek vezetése volt, emellett ő fogalmazott meg és állított ki minden vármegyei kiadványt. Zala megye első közgyűlési jegyzőkönyvét 1595- ben Szántóházi Ferenc jegyző állította össze, összegyűjtve a meglévő régi feljegyzéseket. A megye írásbeli kiadványainak hitelességét kezdetben a tisztviselők pecsétje biztosította, majd 1550-től törvény mondta ki, hogy minden vármegyének legyen pecsétje. Zala is ettől az időtől rendelkezett megyei pecséttel, aminek az eredeti pecsétnyomója nem maradt fenn, de lenyomatait ismerjük. (B. I.) 31
