Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
"A tekéntetes vármegye"
Za] .a i Millennium 8. „A TEKÉNTETES VÁRMEGYE” A nemesi vármegye kezdeteit 1232-től számolhatjuk, amikor a Zala megyei serviensek engedélyt kaptak a királytól, hogy saját ügyeik intézéséhez maguk közül választhassanak bírákat. Ennek a folyamatnak az első emléke a kehidai oklevél. A vármegyei közigazgatás legfontosabb szerve a közgyűlés volt, amely a szőkébb értelemben vett közigazgatási mellett igazságszolgáltatási feladatokat is ellátott. (A megyei közigazgatást és igazságszolgáltatást csak a XIX. század végén választotta szét a törvény.) A közgyűlésen minden nemes megjelenhetett, akinek az adott megye területén birtoka volt, vagy ott lakott, és a tanácskozásban, valamint a határozathozatalban részt vehetett. A részvétel nemcsak jog, hanem kötelesség is volt. Abból, hogy a jegyzőkönyvek többször bírsággal fenyegették az elmaradókat, arra következtethetünk, hogy a nemesek ezen kötelezettségüknek nem mindig tettek eleget. A közgyűléseket a XVI. században váltakozó időpontban tartották, a gyakorlati szükségletnek megfelelően. Zalában kezdetben Kehidán, később Kapornakon, Egerszegen, Szentgróton egyaránt tartottak közgyűléseket. A közgyűlési határozatok előkészítésére és az írásbeli ügyintézésre a közgyűlési jegyzőkönyvekből kaphatunk választ. A mai Magyarország területén Zala megyéből maradt fenn a legrégibb megyegyűlési jegyzőkönyv, első bejegyzésének dátuma 1555. A jegyzőkönyveket a jegyző vezette és a vármegye levéltárának legértékesebb darabjai voltak. A vármegyei közgyűlés hatásköre azokra az ügyekre terjedt ki, amelyek a megye joghatósága alá tartoztak. Itt olvasták fel a kormányhatóságoktól érkező rendeleteket és gondoskodtak végrehajtásukról. Kiegészítésükre saját jogszabályokat, ún. statútumokat alkotott. A közgyűlés választotta a megye tisztviselőit — a főispán kivételével — és irányította a megye gazdálkodását. Ezeken kívül itt hirdették ki a megyébe költöző vagy új adományban részesült nemesek címeres levelét. A megye tisztviselőit általában csak egy évre választották, aminek az volt az oka, hogy a hivatalviselés sokszor anyagi áldozatokkal is járt. A XVI. században a választott megyei tisztviselők egy része már fizetést is kapott munkájáért. 29
