Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Bosszú és megtorlás 1956 után
Zalai Millennium 51. BOSSZÚ ÉS MEGTORLÁS 1956 UTÁN 1956. november 4. után a restaurált hatalom véres elégtételt vett. Emberek ezreit internálták, állították bíróság elé. A cél nem a forradalom alatti magatartásuk tisztázása és megítélése, hanem a társadalom megfélemlítése volt. Ha igaz a költő 1919 utáni Magyarországról szóló megállapítása, miszerint „Fortéljos félelem igazgat”, akkor ez sokszorosan igaz volt az ’56 utáni Magyarországra. A megtorló hatalom nem válogatott az eszközökben. A már az ősz folyamán létrejött karhatalmi alakulatok (pufajkások) járták a megye városait és falvait. A volt ÁVH-sokból, katonatisztekből, rendőrökből, pártmunkásokból, vállalati vezetőkből verbuválódott egységek a legváratlanabb időpontokban jelentek meg egyik vagy másik településen, ahol szinte válogatás nélkül verték meg, illetve tartóztatták le az embereket. Gyakran elég volt egy rosszakaró besúgása ... A túlkapások olyan méreteket öltöttek, hogy a december 15-én kinevezett új megyei rendőrkapitány is kénytelen volt egy, a pártbizottsághoz küldött jelentésében szóvá tenni azokat. Pék József, a Megyei Forradalmi Bizottság volt titkára a börtönben 1957-ben A fizikai megfélemlítés mellett az egzisztenciális lehetedenné tétel szintén szerepelt az eszköztárban. Sokakat fegyelmivel, vagy mindenféle eljárás nélkül állásukból elbocsátottak. A megye rendőri szerveitől az ősz folyamán 9 tisztet és 39 tiszthelyettest bocsátottak el az „ellenforradalom 158
