Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Kultúra és oktatás Zalában az 1950-es években

együttesek, kórusok, dalkörök. A megyében, 1951-ben 4620 „kultúrmun- kás” irányításával 151 állandó és 214 alkalmi csoport működött. Műsoraikban a napi politika dicsőítésén túl csasztuskákkal üdvözölték a begyűjtésben élenjárókat, pellengérre állították a „népelnyomó kulákokat”, repertoárjukból eltűntek a „művészetien, polgári ideológiájú, giccses darabok ”, helyettük szovjet szerzők műveivel léptek fel.

Zalaegerszegen a művelődés területén elért eredményekről a megyei pártvezetés így számolt be: „Városunk dolgosból soha nem látott mértékben teszik magukévá pártunk kultúrpolitikájának célkitűzéseit, egyre inkább felismerik, hogy a műveltség többé nem a kiváltságos osztályok monopóliuma. ¥elszámoltuk a Horthy-rendszgr bűneként itt maradt kultúrnyomort, és megteremtettük új alapjait városunk szocialista kulturális életének

A neszelei tsz kultúrháza

A diktatórikus hatalomgyakorlás — mely az élet minden területét magába foglalta — vezetett az 1956-os forradalom kirobbanásához. A forradalom leverését követően 1957. március 27-én, a Megyei Tanács újjáalakuló ülésén a megye vezetői a művelődéspolitika fontosságát hangsúlyozva megállapították: „közeledésünket az értelmiségi vonal felé át kell formálni, le kell közéjük menni, ki kell kérni véleményüket, és vitatkozni kell velük A korai kádárizmus éveiben a kulturális és nevelőmunkában továbbra is a

147