Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Az első ötéves terv Zalában

vá, amely ezután az összipari termelési értékből 66,9 %-kal, míg a foglalkoztatottak számából 61,2 %-kal részesedett. Ugyanerre az időre a könnyűipar a termelési érték 20,2 %-át mondhatta magáénak. A harmadik legnagyobb ágazat, az élelmiszeripar a termelési érték 9,5 %-át, az ipari foglalkoztatottaknak pedig a 7,9 %-át adta.

Mennyiségében látványos — ám minőségében igen gyatra — előrelépés történt a falvak villamosítása terén. A terv az volt, hogy 1954 végére minden zalai falut bekapcsolnak a villamos hálózatba. Ez a szocializmus (kommunizmus) építésének szimbólumául is szolgáló hadművelet azonban nem érte el a tervezett végcélt. A tervidőszak kezdetekor mindössze 17 zalai településen (1950 utáni közigazgatási területen) volt lehetőség villanyvilágításra, amely szám az 1950. év végére 70-re emelkedett. A következő évben már megtört a villamosítás lendülete, mivel csak 22 települést kapcsoltak be a hálózatba, de 1952-ben már 36-ot. Ezután va-lószínűleg másra kellett a pénz, mivel 1953-ban 9, míg az utolsó évben már csak 5 újabb településen gyulladhatott fel a villany. Mindemellett hozzátartozik az igazsághoz, hogy egy falu villamosítása korántsem jelentett teljes körű bedrótozást, mivel sok esetben az csak az adott falu központi részén valósult meg, mellőzve a külterületeket, vagy közigazgatásilag összevont település esetén a távolabbi községrészeket.

Számszerűen mérhetők még az oktatásügyben esett változások, különösen az épületállomány tekintetében. Az általános iskolai tantermek száma 737-ről 800-ra emelkedett, míg a középiskolai tantermek száma 50-ről 46-ra csökkent, amely adatok összességükben a zalai oktatásügynek az ötéves terv szempontjából való mellőzöttségét mutatják. A népművelés rovatában, a mozival ellátott települések száma a tervidőszak idején 23-ról 135-re, a kultúrotthonnal ellátottak száma pedig 34-ről 147-re emelkedett. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy ennyi új mozi vagy kultúrház épült volna, hiszen ezeket legnagyobbrészt kocsmákból, régi egyesületi, egyleti székházakból, vagy egyéb már meglévő köz- és volt magánépületekből alakították ki.

Az egészségügyben az oktatásügyhöz hasonlóan nem történt Zala megyét illetően áttörés az első ötéves terv időszakában, hiszen a kezdeti 752-es megyei ágyszám csak az utolsó évben emelkedett 866-ra.

(K. Cs.)

145