Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Az első ötéves terv Zalában
Zalai Millennium 46. AZ ELSŐ ÖTÉVES TERV ZALÁBAN A kommunista diktatúra kiépülése Magyarországon 1949-ben érte el azt a pontot, amikor képesnek mutatkozott arra, hogy átvegye a szovjet mintájú, öt éves ciklusokban gondolkozó népgazdasági tervezés rendszerét. A meglehetősen merev, a gazdaság egészére kiterjedő, részletesen lebontandó terv kidolgozását 1949 végére befejezték. Ennek jegyében az 1947. augusztus 1-jén — még alapvetően az újjáépítés koordinálása céljából — indított hároméves tervet két év és öt hónap elteltével gyorsan befejezettnek nyilvánították, és ugyancsak ekkor, 1949 decemberének legvégén rajtaütésszerűen államosították a — eddig azt még elkerülő — kisüzemeket. így a gazdasági élet nagyobbik, meghatározó része a kommunista vezetés irányítása alá került formailag is, és ezzel minden lényeges akadály elhárult az elől, hogy 1950. január 1-jével útjára indítsák Magyar- országon az első ötéves tervet. Az induláskor országosan még csak 51 milliárd forintra tervezett beruházási összegnek mindössze 2,4 %-a, azaz 1,24 milliárd forint jutott Zalára az 1950-1954 közötti tervciklusban, amely az arányait tekintve meglehetősen kevés volt. A zalai keretösszeg mintegy harmadát a mezőgazdaság és a falvak kapták volna gépállomások, villamosítás, lakás- és útépítés formájában. Kiemelt helyen szerepeltek a városok, elsősorban a megyeszékhely fejlesztése. A térség iparosodottságát elsősorban a centrumokból kiindulva próbálták növelni, célként megjelölve a városi munkanélküliség felszámolását, és a városok lakosságának növelését, a helyi munkásság erősítése okán. A tervezett ipari létesítmények minősége és nagyságrendje eleve kizárta, hogy a megye két városán kívül máshol legyen a telephelyük. Kivételt ez alól — természetszerűségüknél fogva — az olajipari beruházások képeztek. A végül megvalósult objektumok mellett több olyan tervezet is akadt, amely idővel lekerült a napirendről. így például nem épült fel Zalaegerszegen a villanytelep, a finommechanikai gyár, a malom, valamint a gabonatároló. Nagykanizsán nem épült meg — többek között — a műanyaggyár és a fehérnemű-készítő üzem. Mindenhol erősen redukálódott, majdhogynem elmaradást szenvedett a lakásprogram. Utólag vizsgálva az eseményeket, valóságos csoda lett volna, ha a tervciklus öt éve során minden úgy valósult volna meg, ahogy azt az 143
