Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Lengyel menekültek Zalában
gróti járás falvai, ahol már 1940 nyarán megtették a szükséges előkészületeket a lengyel menekültek fogadására. Kezdetben az elhelyezés szempontjából szóba jöhető fogadósok, villatulajdonosok vagy egyszerű magánosok ódzkodtak a menekültek befogadásától, féltve az idegenforgalomból származó bevételüket, de végül sikerült megtalálni a kompromisszumot. 1940 őszére a már említett kiszöktetések miatt jelentősen lecsökkent a zalai „táborokban” lévő, elsősorban katonakorú lengyelek száma. A nagykanizsai és más dunántúli táborokból a tiszti menekülteket Zalaszentgróton és Zalabéren helyezték el a Korona Szállóban, illetve a Guttman-kastélyban, valamint magánházakban. A szökésre csábító jugoszláv határtól való távolabbra helyezés a kormány semlegességi politikáját volt hivatva alátámasztani, mintegy hitelesebbé tenni azt a németek szemében. Szentgróti lengyel menekültek a csáfordi szüreten 1941-ben A Zala megyei katonai táborokból 1940 végén, 1941 elején egyre több menekültet helyeztek át polgári táborokba. A folytatódó illegális külföldre távozás miatt több kisebb tábort be kellett zárni, ezzel együtt állandósultak az átcsoportosítások. A Jugoszlávia megtámadásában részt vevő magyar csapatok az ide szökött, de továbbutazni már nem tudó len129