Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Egerszeg építészete az 1920-as években
Zalai Millennium 38. EGERSZEG ÉPÍTÉSZETE AZ 1920-AS ÉVEKBEN A húszas évek közepétől kezdődően, az első világháború okozta gazdasági válság lassú elmúlása után, Magyarországon is — a világgazdaság egészéhez hasonlóan — újra a fellendülés évei következtek. A gazdasági fejlődés csak részben nyugodott a belső erők növekedésén, hiszen e folyamatban nem lebecsülendő szerepe volt a Népszövetség segítségével felvett külföldi kölcsönnek. Sajnos a kialakuló pozitív trendvonalat az újabb, minden eddiginél pusztítóbb világgazdasági válság a harmincas évek elején végletesen megtörte, egészen más irányba terelve a kormánypolitikát és vele együtt a magyar társadalmat is. A mindössze fél évtizedre korlátozódó gyors felfutás azonban így is maradandó értékeket hozott létre az ország építészetében. Köszönhető volt ez annak is, hogy az építkezések jelentős része az államot, annak intézményhálózatát bővítette elsősorban. A közigazgatás és más fontos közintézmények sora kapott új épületet, székházat, amelyek esetében a reprezentáció mindig nagyobb hangsúlyt kapott, így általában meghatározói lettek az adott település arculatának. Ez a folyamat jól érzékelhető Zalaegerszeg példáján is, hiszen a két világháború közötti időszak helyi építészetében a húszas évek második fele volt a legintenzívebb, legmeghatározóbb ciklus. Jellemző módon az épületek terveit általában budapesti — ahogy akkor nevezték őket — műépítészek készítették, de a kivitelezést már nagyobbrészt helyi vállalkozások végezték, amelyek közül különösen a Fuchs és Grósz cég emelkedett ki. A kor előszeretettel alkalmazott építészeti stílusa, a histori- zálás Zalaegerszegen is uralkodó irányzatnak számított. A román stílusjegyek, de még inkább a barokkos hatások a megrendelők konzervatív mentalitásával jól összecsengtek. Különösen így volt ez az egyházi jellegű építkezések esetében, amelyeket Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi apátplébános szép számmal kezdeményezett ebben az időben. A tájékozadan szemlélőben egy igazi barokk épületegyüttes benyomását kelti a mai Jézus Szíve plébániatemplom (ólai templom), amely azonban 1925-26-ban épült a vele összefüggő kolostorral együtt, dr. Kotsis Iván műegyetemi tanár díjnyertes tervei szerint. Az egyházi építkezések 119
