Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Zalai nemesasszonyok a középkorban

Mindezzel némileg ellentétben — jóllehet szigorú törvények szabályozták a középkori nemesasszonyok életét — a korabeli oklevelekből és levelekből egészen más kép bontakozik ki.

A nemesasszonyok fő feladata a család összetartása és irányítása volt. A mohácsi csata halottait eltemettető Kanizsay Dorottyát, a férjéhez őszinte érzelmekkel teli magyar nyelvű leveleket író Kanizsay Orsolyát, a gazdaasszonyként és kertészként is híres Alsólendvai Bánffy Katalint vagy Guti Ország Magdolnát az oklevelek és levelek nagyságos és nemzetes asszonynak nevezik, amely megszólítás valódi tiszteletet fejezett ki. Az akkori szokásnak megfelelően a nemesi családok lányai más, lehetőleg főúri udvarokban nevelkedtek és tanulták a ház asszonyának nehéz feladatait. A nőknek tavasztól őszig kertészkedéssel, télen pedig varrással kellett foglalkozni. Többnyire a birtok igazgatása is rájuk maradt, mert a férfiak országos tisztségeiknek tettek eleget, vagy háborúban harcoltak. Erre a XVI. századból bőven van példánk: Nádasdy Tamás, Batthyány Ferenc, Zrínyi Miklós, Bánffy István és László csak ritkán látott vendégek voltak otthonaikban. Távollétükben feleségeiknek az udvartartást egy tapasztalt, idősebb nemesasszony segített vezetni, akit az akkori szóhasználatnak megfelelően, egyáltalán nem pejoratív értelemben vénasszonynak neveztek. A vénasszony megbecsült személy volt, van adatunk arról, hogy a Bánffy Jánost a mohácsi csatában megmentő Szentgyörgy- völgyi Bakács Sándor felesége, Katalin asszony később a Bánffyiak alsólendvai várában volt vénasszony.

11

Középkori női viselet