Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Zalaegerszeg és Ola egyesítése
Önállóságuk egy tollvonással történő megszüntetésébe azonban az okiak sem nyugodtak bele olyan könnyen. A főként a kocsmáltatási jog és a fapiac jövőbeni sorsát illetően kibontakozó vitás kérdések miatt az egyesítés gyakorlati lebonyolítását célzó tárgyalások sokáig elhúzódtak. Óla eközben minden követ megmozgatott a belügyminiszteri rendelet hatálytalanítása érdekében. Kérvényeket küldött a minisztériumhoz és a megyéhez, s álláspontja kifejtésekor nem fukarkodott az Egerszegnek szánt bíráló megjegyzésekkel sem. Anyagi nyerészkedési vággyal, erőszakos beolvasztással vádolta a várost. ,j\dégis, hogy Óla nevezetét elveszítse!!! — azért, mert a Zalaegerszeg főterétől egy kilométernyi távolságba és két széles sgekérutak által elválasztott, [...] különálló, kuriális nemes, királyi jogokkal bíró község Zalaegerszeg püspöki volt hűbéres községgel egyesíttetvén »Ólai külváros« vagy »Ólai útra« nevet nyerjen, teljes lehetetlen” — áll az egyik folyamodványban. A hosszas vita után a belügyminisztérium szabta meg az egyesítési feltételeket. Eszerint az olaiak kocsmáltatási jogukat ezután is gyakorolhatták, a fapiac is itt maradt, de új területet jelöltek ki számára. Ezt követően hamarosan megtörtént a városi képviselő-testület ólai tagjainak megválasztása. Ennek eredményeként az utolsó ólai községi bíró, Ogri- zeg Mátyás is bejutott a testületbe. Óla és Zalaegerszeg önkormányzata ezzel összeolvadt, az Óla egykori különállását jelképező két darab pecsétnyomót a városi levéltárba helyezték. Az olaiak 1894-ben még egyszer megkísérelték az elszakadást, próbálkozásuk azonban nem járt sikerrel. Az állam érdeke ezen időszakban az egységes, áttekinthető és felülről jól működtethető közigazgatás megteremtése volt. A partikuláris érdekeket, a széttagolódási törekvéseket igyekeztek háttérbe szorítani, a központosítás irányába ható tendenciákat pedig felerősíteni. Az összeépült települések hivatalos egyesítése beleilleszkedett ebbe a koncepcióba. A korábbi kisközség érdekeinek a megyeszékhellyel szembeni felkarolása ellentmondott volna a közigazgatás államosítását, a centralizáció létrehozását célzó intézkedéseknek. így az akarata ellenére önállóságát vesztett falu sehol sem talált pártfogásra, az újból megerősített belügyminiszteri döntés értelmében „Óla külváros”néven továbbra is Egerszeg részét képezte. (F. I.) 109