Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)

Keszthely küzdelme a törvényszékért

tosításához. Hivatkoztak továbbá arra, hogy „Keszthely mező vám kies fekvése, s páratlanul egészséges éghajlata miatt országszerte ismeretes hely. Közvetlen közelében a falaton, e kis magyar tenger terül el és kínálkozik nyáron át gyógy erejű fürdőjével, melyet egy részvényes társulat iparkodik mindinkább élvezetessé tenni, — míg tőle alig 20 percznyi távolságra van a nem kevésbé ismeretes hévízi forrás és meleg fürdő, mely a keszthelyi uradalom áldozatteljes intézkedései által maholnap európai hírre fog emelkedni [...] Szerény nézetünk szerint [...] fenn soroltak nagy előnnyel bírnak egy törvényszéki székhely kitűzésénél, mert az úgy is szfíkmarkúan fizetett tisztviselők nem lesznek kénytelenek netán megrongált egészségük helyreállítása szempontjából saját pén'zviszpnyaik és főleg a hivatalos ejárás rovására évenként nagyobb mérvű szabadság-időt igénybe venni, — más részt a családos tisztviselők képesek lesznek gyermekeiket csekélyebb áldozattal a haza hasznos polgáraivá nevelni. ”

Bár Keszthely népességszáma 1870-ben lényegében azonos volt a megyeszékhelyével, mégsem volt esélye törvényszék elnyerésére. Ebben főként két körülmény játszott döntő szerepet. A bírósági szervezet kialakításakor alapvető szempont volt a székhely minden irányból való köny- nyű megközelíthetőségének kérdése. Keszthely közlekedésföldrajzi helyzete akkoriban azonban korántsem volt olyan kedvező, mint amit az „emlékirat” tükröz. Kiemelt figyelmet kapott továbbá a korábbi szolgabírói ítélkezési ügyforgalom, ami ehelyütt zalai összehasonlításban relatíve alacsony volt. Mind az ismertté vált bűnözés, mind a „perlekedést hajlam ” e- zen a környéken elmaradt a megyei ádagtól.

A reményeket feladva a városnak meg kellett tehát elégednie a járás- bírósággal. A 9225/1871. IM rendelet értelmében Zalában végül Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Csáktornyán létesítettek törvényszéket.

(H. Zs.)

103