Zalai Millennium. Szemelvények Zala megye múltjából (Zalaegerszeg, 2000)
Keszthely küzdelme a törvényszékért
Zalai Millennium 32. KESZTHELY KÜZDELME A TÖRVÉNYSZÉKÉRT 1867-et követően a polgári átalakulás követelménye szükségessé tette a magyar jogrendszer modernizálását, ideértve a jogszolgáltatás jogállami igényekhez igazodó átalakítását is. Miután az 1869. évi IV. te.-ben kimondatott a közigazgatási (végrehajtói) és igazságszolgáltatási (bírói) hatalom elválasztása, a törvényhozás további munkája a bírósági szervezetrendszer konkrét létrehozására irányult. A bírósági székhelyek ügye egyben alkalmat szolgáltatott a székhelyekért pályázó települések törvényhatóságai közti érdekek újbóli ütköztetésére. A közigazgatástól elkülönült, önálló bírói szervezetrendszer létrehozására irányuló kormányzati elképzelés megyénkben hivatalosan csak 1869 elején vált ismertté. Ennek nyomán egy a korábbiakhoz képest is igen élesnek mondható vetélkedés indult el, melyben a vármegye közgyűlése, Nagykanizsa, Sümeg, Tapolca, Csáktornya, Keszthely városa volt a legaktívabb. (Zalaegerszeg megyeszékhelyi minőségéből adódóan biztos pozícióban é- rezte magát.) Zala Vármegye Közgyűlése 1869. május 19-i ülésén elfogadott határozatában négy törvényszék (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Sümeg, Csáktornya) felállítására tett indítványt. Bár e döntés egyben bizonyos kompromisszum is volt — főként Csáktornya irányába — mégsem volt vele mindenki maradéktalanul elégedett. Például Kanizsa sem, amely szívesebben látta volna a Muravidéket saját törvényszéke illetékességi területében, de természetesen különösen azok a települések voltak kiábrándultak, melyek kimaradtak a javaslatból, így Keszthely is. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy a megye részéről a kívánt támogatást nem remélheti, Keszthely kénytelen volt önálló lobbyzásba kezdeni. Érveiket főként arra igyekeztek alapozni, hogy e roppant fontos ügyben az egyébként is elfogultnak tartott vármegyei bizottmány nem lehet illetékes, hiszen mindenekelőtt maguknak a községeknek kell kinyilvánítaniuk, hogy hol látnák legszívesebben a törvényszékeket. Másrészt rámutattak, hogy szerintük Keszthely városa lenne a minden szempontból a legkézenfekvőbb és egyben legideálisabb törvényszéki székhely. Indokait kifejtve a 101
