Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban
ÜGYVITEL A JOGSZOLGÁLTATÁSBAN I. BÍRÓSÁGI ÜGYVITEL A bíróságok törvényes működésének az a követelménye, hogy adott típusú ügyben az ország valamennyi bírósága azonos eljárási szabályok figyelembevételével azonos anyagi jogot alkalmaz - egyszerűbben: az alaki és anyagi jogi rendelkezések valamennyi bíróságra nézve koogensek -, kifejezésre jutott az önálló szervezetrendszer létrehozásától kezdve az ügyvitel, az ügykezelés vonatkozásában is. Ha úgy tetszik, ez is az igazságszolgáltatás egységessége elvének egyik megnyilvánulása. Igazságügy-miniszteri rendeletek rendkívül aprólékosan, nagyobbrészt kivételt nem engedő módon határozták meg az iratkezelés mozzanatait. Összességében azt mondhatjuk, hogy a bírósági ügyvitel szabályai - de a jogszolgáltatás más ágainak hasonló szabályai is - feltétlen érvényesülést igénylő imperativ szabályok, ezért általában igaz az a tétel, hogy nincsenek egy vagy több bíróságra sajátosan jellemző, csak arra a szervre vonatkozó ügyviteli előírások. Jól mutatja az ügykezelési munka fontosságát, egyben az egyöntetűségre törekvést az is, hogy a rendelkezések betartására rendkívüli módon ügyeltek. Úgy a törvényszékeknél, mind pedig a járásbíróságoknál a felsőbb szintű elnök (ítélőtáblái, ill. a törvényszéki elnök) az éves ügyforgalmi és tevékenységi ellenőrzés keretében szisztematikusan és szigorúan ellenőrizte az ügyviteli előírások betartását is.121 122 Az egységes gyakorlat előmozdítását szolgálta az is, hogy az ügyvitelt bemutató, szemléletesen magyarázó kiadványokat, jogszabálygyűjteményeket is rendszeresen megjelentetett az igazságügyi ' 122 tarca. III. 121 Lásd többek között a 810/1892. IM„ a 41.420/1900. IM. és a 42.500/- 1914. IM. rendeleteket. 122A teljesség igénye nélkül itt talán csak a két legfontosabbat említve: 84
