Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez
A századfordulóig az ügyforgalom polgári ügyekben 3.823-5.890, bűnügyekben 546-3.028 között váltakozott.98 99 1915-től ismerjük a konkrét éves adatokat is. Ezek arról tanúskodnak, hogy a húszas évek közepétől indult meg az ügyszám rohamos emelkedése. Az éves átlagos legnagyobb főiajstromszám 1925-ig: 3197, ami igen nagy stagnálást foglal magában (1917-ben: 2.061, de 1921-ben: 5.100). Az emelkedés 1930-ig folyamatos, azt követően csökkenő tendencia figyelhető meg. Az éves átlag 1926 és 1936 között: 5.485, legnagyobb értéke 1930-ban: 7.117. Az ügyforgalom mértéke a harmincas évek végén a tízes évek közepének megfelelő szintre esett vissza. (1937- ben a legmagasabb főiajstromszám: 4.449, ezzel szemben az 1938- 1945 terjedő időszak hasonló mutatója éves átlagban 3.438, amiből az 1944-es év részesedése már csak 2.432.) Az ügyforgalom összetétele is érdekes változást mutat. 1915-ben az összes ügy 30 %-át tették ki a polgári perek és vagyonjogi keresetek, addig ez a mutató 1930-ban már 56 %, de 1942-re már csak 10 %. A bűnügyeknél ezzel ellentétes folyamat zajlott le. (1915-ben 12,5 %, 1930-ban 9,5 %, 1942-ben 32,5 %.) A leggyakrabban előforduló egyéb ügyek aránya ezzel szemben tulajdonképpen állandó: hagyatéki ügyek 15-20 %, végrehajtási ügyek 10-15 %, azzal, hogy ez utóbbi aránya a negyvenes évekre jelentősen csökkent. (1944-ben már csak 4,5 %.) A járásbíróság a 2.461/1876. IM. rendelettel kapta meg a telekkönyvi hatóságot, ilyen jellegű tevékenységet 1876. október 1-jén kezdte meg. A telekkönyvi iroda ügyforgalmi adatai az 1890-es évektől ismertek. Az éves átlagos iktatmányszám 1890 és 1900 között 3.699 volt, 2.810 (1890-es évben) és 4.602 (1900-as évben) közti adatokkal. Az ezt követő 15 év átlagos mutatója ennél csak elhanyagolható mértékben volt magasabb (4.152), viszont 1924-ig látványos csökkenés mutatkozott." 1925-től újból számottevő növekedés zajlott le, amit a harmincas évek vége után sem követett csökkenés. 1927-ben lépik át az ötezres, 1928-ban a hatezres, 1931-ben a hétezres, 1933-ban a nyolcezres határt, de még 1941-ben is 8.608 telek98Bontz József: Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896. 99Az éves átlagos telekkönyvi iktatmányszám 1915 és 1924 között 2.423. 63
