Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez

tartottak meg. A főlajstromok is fennmaradtak, bár nagyon fertőzöttek.

A telekkönyvi iratokat az eredeti irattári rend szerint őrizzük. Szakszerűen selejtezett, rendezett, segédkönyvekkel rendelkező forrásbázis.

Az elnöki iratok a bíróság megszűnése után a Zalaegerszegi Járásbírósághoz kerültek, de ott csak az 1957-1976. évi elnöki iratokat leltük fel.

1.2.6. Nagykanizsai Királyi Járásbíróság

Illetékességi területének nagyságára nézve megyei összehasonlításban a harmadik, ennek népességét tekintve viszont a legnagyobb zalai járásbíróság a múlt század végén. Területe: 135.835 kát. hold, az ide tartozó 66 település összlakossága 1880-ban 61.259 főt számlált.1^ Fennhatósága alá tartozott a nagykanizsai járás egésze, valamint a pácsai járás 11 helysége is. Illetékességi változások az 1920- as években érintették, de ekkor három alkalommal is.- Légrád az 1920-as békeszerződéssel került át az országhatáron túlra.- Szentliszlót 1926. június 1-i hatállyal csatolták át a Letenyei Járásbírósághoz.* 89- Zalaszabar 1929. április 1-jei hatállyal került át a Keszthelyi Járásbírósághoz.90

Nagykanizsán is a járásbíróság mindvégig a törvényszék épületében volt elhelyezve, így utalok az ott említettekre.

Sajnos a járásbíróság ügyforgalmáról csak hiányos adataink vannak. Konkrét adatokat lényegében az 1920-as évek derekától ismerünk.

Az illetékességi terület magas népességszáma, Nagykanizsa városának gazdasági háttere, élénk ipari és kereskedelmi élete, egyaránt

ssLázár - Reiner 8. p.

89Az 58.412/1925. IM. rendelettel.

"A 68.185/1928. IM. rendelet értelmében.

58