Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez

Keszthely, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Letenye, Zalalövő, Alsó- lendva, Baksa (Zalabaksa), Csáktornya és Perlak.65

A végső kompromisszum eredményeként a megye a javaslattal szemben nem kettő, hanem három törvényszéket kapott, viszont meg kellett elégednie nyolc járásbírósággal.

1.2.1. A Zalaegerszegi Királyi Járásbíróság

A bíróság létesítéskori területe 180.622 kát. hold, népessége: 51.034 fő.66 1872-ben 175 különböző lakott hely és település tartozott illetékességi területébe, mely magában foglalta az egykori zalaegerszegi járás egészét, valamint a novai, pacsai és zalaszengróti járások egy részét is.

Az I. világháborút megelőző időkig a területi módosítások egy esetben érintették: Szentpéterfölde község idecsatolása 1908-ban a törvényszéknél már említett rendelettel és időponttól.

Az Alsólendvai Járásbíróság működésének megszűnésével illetékességi körét annak megmaradt területeire is kiterjesztették.

Az 58.412/1925. IM. rendelettel történt módosításról a Zalaegerszegi Törvényszék kapcsán már ugyancsak szó esett. A Zalaszent- gróti Járásbíróság létrehozásakor 7 település került át innen az új járásbíróság illetékességi területéhez.67

A járásbíróság Zalaegerszegen mindvégig a törvényszékkel közös épületben volt elhelyezve, a volt űn. „Nagy” megyeháza földszinti helyiségeiben.

A járásbíróság önálló telekkönyvi hatósági jogkört csak 1915 januárjától kapott. Ilyen ügyforgalma 1915 és 1924 között évente 4.200-4.500 között mozgott, majd 1925-től igen jelentős emelkedés indult el. (1928-ban: 19.010 telekkönyvi iktatmány, amely szám elő65 Ua.

(,í,Lázár - Reiner 14. p.

67Ezek a következők voltak: Almásháza, Bczeréd, Dötk, Kallosd, Pakod, Zalabér, Zalakoppány.

44