Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)
II. Adalékok Zala megye bíróságainak, ügyészségeinek és közjegyzőinek hivataltörténetéhez
- Nagykanizsai Királyi Törvényszék, melynek területi illetékességébe tartozott:- Nagykanizsai Királyi Járásbíróság,- Keszthelyi Királyi Járásbíróság,- Letenyei Királyi Járásbíróság.- Csáktornyái Királyi Törvényszék, melynek területi illetékességébe tartozott:- Csáktornyái Királyi Járásbíróság,- Alsólendvai Királyi Járásbíróság (telekkönyvi hatósággal). Nem bizonyult tartósnak ez a szervezeti modell. Az 1875-ös reorganizáció során megszüntették a Csáktornyái Törvényszéket, az Alsólendvai Járásbíróságot a Zalaegerszegi, a Csáktornyái Járásbíróságot pedig a Nagykanizsai Törvényszék alá rendelték. Tíz év elteltével került sor az újabb módosításra, amikor is a Nagykanizsai Törvényszék területében megszervezték a Perlaki Járásbíróságot, feltehetően elsősorban a Csáktornyái Járásbíróság tehermentesítésére. A két törvényszék és kilenc járásbíróság arányának helyességét az idő igazolta. Történelmi események - az 1. világháborút követően a Muravidék egy részének és a Muraköznek megszállása, majd a trianoni békeszerződésben jogilag is megerősített ismert földrajzi és népességi módosulások bontották csak meg a megye bírósági struktúráját. Ismert, hogy 1918 utolsó napjaiban a szerb-horvát csapatok megszállták a Muraközt és részben a Muravidéket, minek után az itt székelő magyar bíróságok működése is lehetetlenné vált. A Csáktornyái és a perlaki járásbíróság teljes területe „elveszett”, az Alsólendvai Járásbíróság megmaradt területeire pedig a Zalaegerszegi Járásbíróság illetékességét terjesztették ki. A Tanácsköztársaság ideje alatt a rendes bíróságok működését az Igazságügyi Népbiztos 1. számú rendelete függesztette fel. Ez idő alatt a megyében forradalmi törvényszék működött Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Zalaszentgróton, Keszthelyen és Tapolcán. Forradal26
