Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

I. A magyar polgári kori jogszolgáltatási rendszer alapvető elemei, és ezek fontosabb jellemzői

pán a Budapesti Kir. Törvényszék, illetve a Budapesti Kir. Kereskedelmi és Váltótörvényszék mellett nem volt önállóan szervezett ügyészség.)21

Trianon után a 24 törvényszék mellett 23 ügyészséget találunk. Számuk 1939-ben (Kárpátalja visszacsatolása után) 29, 1940-ben (Erdély egy részének visszacsatolása után) 43, 1941-ben pedig (Délvidék, Muraköz és Muravidék elcsatolt területeinek visszaszerzése után) 46.22

A háború befejezése után a királyi ügyészségek száma a törvényszékek számának megfelelően csökkent.

3.3. Királyi közjegyzők illetékességi köre

A bíróságok székhelyeinek és illetékességi területének meghatározásához hasonlóan a királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. te. 5. §-a is úgy rendelkezett, hogy a közjegyzők számát és székhelyeit - az illetékes közjegyzői kamara meghallgatása mellett - az igazságügy-miniszter határozza meg. A 4164/1874. IM. rendelet ösz- szesen 182 bíróság mellett 207 közjegyzői állást rendszeresített. Az elosztás szerint lényegében minden törvényszék székhelyén (107-ból 104-nél) létesült legalább egy - de néha kettő, sőt három - közjegyzői iroda, és általában a járásbíróságok mintegy egyötöde is kezdettől fogva közjegyzővel bírt.

Területi illetékességük megállapításánál a törvényszékek, illetve a járásbíróságok területét tekintették kiindulópontnak. Ha csak a törvényszék székhelyén volt közjegyző akkor annak illetősége a bíróság teljes területére vonatkozott, ha viszont egyes járásbíróságok mellett is szerveztek ilyen irodát, akkor annak illetékességét nem ritkán a szomszédos, de közjegyzővel nem rendelkező járásbíróság területére is kiterjesztették.

Csakhamar szükségesnek mutatkozott létszámuk szaporítása. Az 1870-es és 80-as években jelentős számban, ezt követően, ha kisebb

21 Lásd a 16. sz. jegyzetet.

22Jelentés és statisztikai évkönyv 1939, 1940, 1941.