Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban

c. ) az ügylet megnevezése és tárgya, a netáni értékösszeg kitételével,

d. ) észrevételek, különösen a 85. §. esetében annak megemlítése, hogy az eredeti (értsd, eredeti okirat - a szerző) kiadatott az átvevő fél megnevezése mellett.” (151. §.)

Az ügykönyv több évre szólt, év végén a közjegyző lezárta, és a következő év első napjaiban az illetékes törvényszék elnökének lát- tamozás céljából bemutatta. Ha a közjegyző személyében változás állt be az új közjegyző folytathatta elődje ügykönyvének vezetését, immár saját név és pecsét alatt. A betelt ügykönyvet is a törvényszék elnöke zárta be és az újat is ő hitelesítette és nyitotta meg.

A közjegyző az ügykönyvön kívül általában még a következő fontosabb segédkönyveket vezette:- Betűsoros jegyzék a közjegyzői okiratokról: Az ügykönyv 2 rovatból álló, a felek neveit és az ügyszámot tartalmazó betűsoros mutatója.- Végrendelkezők jegyzéke: Az ügykönyvvel párhuzamosan vezetett nyilvántartás a végrendelkezőkről.- Betűsoros jegyzék a végrendelkezőkről: Az előbbi jegyzék betüsoros mutatókönyve.- Napló a közjegyző által kihirdetett végrendeletekről (Vn. jelzéssel): A 11.000/1928. IM. rendelet 17. §-ával rendszeresített 10 rovatból álló nyilvántartás.- Örökösödési ügyek lajstroma (Kjő. jelzéssel): Ugyancsak a 11.000/1928. IM. rendelet vezette be. 14 rovata alkalmas volt az örökösödési eljárás minden lényeges eseményének rögzítésére. Évente megújuló sorszámos iktatási rendszerben vezették.- Letéti napló a kir. közjegyzőhöz érkezett hagyatéki értékekről (Ln. jelzéssel): Szintén a fentebb említett jogszabály rendszeresítette. A hagyatéki leltár során letétbe helyezett tárgyak nyilvántartására szolgáló 8 rovatból álló napló volt.- Hagyatéki ügyek betüsoros mutatója: Egyidejűleg vezetett betüsoros mutatókönyv, melyet az örökösödési ügyek lajstromához, a Vn. naplóhoz és a letéti naplóhoz vezettek. Ez

135