Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban

II. Gazdasági ügyek. Általányok; irodai szerek, szerelvények stb. beszerzése.

III. Fegyelmi ügyek. (Az ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozók is.)

IV. Bűnügyek, s az ezekkel kapcsolatos végrehajtási és kegyelmi ügyek.

V. Fogházügyek.

VI. Vegyesek.

Az irattárban csomókban kezelték az iratokat, iratborítékot elvileg minden ügy kapott, ha legalább két ügydarabból állt. (A mellékletek, a fogalmazványok, kézbesítési ívek nem külön ügydarabok, azokat az irattal össze kellett fűzni, vagy varrni!)

Az ügyet jellemző irattári jel az irattári osztály római száma, melyet követő tört szám számlálója azt jelzi, hogy az ügy folyó évben hányadikként érkezett irattárba, nevezője pedig az aktuális évszám. Például: IV. 26/1914. - bűnügy, amely huszonhatodikként irattároz- tatott adott évben.

Az irattári jel tehát ez esetben sem tartalmazta az iktatószámot, az ez alapján történő visszakeresésre az irattári sorkönyv szolgált. Több ügyészségnél az iktatókönyv első rovatában az iktatószám alatt is feljegyezték az irattári jelet.

Az egyéb segédkönyvek közül jelentőségüknél fogva a következők említhetők még:- Nyomozások és vizsgálatok lajstroma: 17 rovatból álló nyilvántartás a bűnügyek számára. Nem kerültek azonban ebbe bejegyzésre azok az ügyek, melyekben az ügyészség a vád képviseletét megtagadta, illetőleg a feljelentést más hatóságokhoz tették át. Az ÜU. 64. §-a részletesen szabályozta a lajstrom vezetését.- Bűnjelek nyilvántartó könyve: A lefoglalt bűnjelek 7 rovatból álló nyilvántartása. Az ugyanazon ügyekre vonatkozó tárgyak egy folyószám alá lettek felvéve.- Elkobzott tárgyak nyilvántartókönyve: Az elkobzott és az ügyészséghez megsemmisítés, vagy elárverezés végett átvett tárgyakról vezetett 6 rovatból álló nyilvántartókönyv.

126