Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban

- Cégjegyzékek és mutatóik.

A Kt. hatálybalépésétől kezdődően a cégügyeket a polgári ügyek iktatókönyvébe vezették be. Hasonlóan, mint a váltó-, űrbéri- vagy bányaügyeknél, az irat száma semennyiben nem nyújtott tájékoztatást a tekintetben, hogy a szóban forgó ügyek minőségileg mások, mint a közpolgári peres és peren kívüli ügyek.

Az 1915-től alkalmazott céglajstrom 9 rovatból állt. Vezetésére nézve speciális szabály volt, hogy az ugyanarra a cégre vonatkozó valamennyi iratot egy naptári évben egy lajstromszám alatt vezettek be. A cégre vonatkozó későbbi iratok abban az évben alszámot kaptak. A céglajstrom mutatókönyve a polgári ügyek mutatókönyvével azonos szerkezetű volt.

A beérkezett cégiratok - tárgyuk szerint - cégokmánytárba, vagy cégirattárba kerültek.

Okmánytárba kerültek:- Részvénytársaságoknál: az alapszabályok, aláírási ívek, a befizetésekről szóló kimutatások, a közgyűlési jegyzőkönyvek, a mérlegek, egyes meghatározott igazolások külföldi részvénytársaságok esetén.- Szövetkezeteknél: az alapszabályok, tagok névjegyzékei, az évenként ki-, illetve belépett tagok külön jegyzéke, a felmondott üzletrészek számáról szóló kimutatások, az évenkénti betűrendes tagjegyzékek, a mérlegek stb. (Részletesebben lásd RT. 1875. 523. p.)- Kft-nél a hasonlóan fontos iratok: társasági iratok, cégjegyzési címpéldányok, tagjegyzékek, tagok személyében bekövetkezett változások bejelentése stb.

Az okmánytár a társas cégjegyzék lényegében kiegészítő részét képezi, csomóban kezelve egy-egy cég fentebb említett legfontosabb okmányait. Valamennyi Rt., Szövetkezet, Kft. önálló okmánytárral rendelkezett, ezeket folyamatos arab számozással és külön borítólappal látták el.

Mindazon cégiratokat, amelyeket nem utaltak okmánytárba az általános irattárban helyezték el, ott kaptak a cégügyekre megállapított római számmal jelölt irattári jelet. (így például a Zalaegerszegi

121