Horváth Zsolt: Jogszolgáltatás Zala megyében a polgári korban 1872-1945 (Zalaegerszeg, 1999)

III. Ügyvitel a jogszolgáltatásban

Még egyszer hangsúlyozom, hogy a közös iroda csak a nagy járásbíróságokon működött 1915-től. Korábban - a törvényszékeken is - az ilyen intézkedés alá tartozó ügyeket kiosztották, majd az előadó bíró azt a kiadmány tervezetével együtt külön jegyzék mellett adta át az elnöknek.116

A különirodák ugyancsak 1915-től működtek. Törvényszékeken a szükséghez képes többet is szerveztek, bár egy ilyen iroda több tanács ügyeit is elláthatta és több ügykönyvet is vezethetett. A törvényszékeken egyébként a következő ügykönyveket vezették:

a. ) Elsőfokú polgári peres és peren kívüli ügyek ügykönyve (P.).

b. ) Fellebbvitt polgári perek ügykönyve (Pf.).

c. ) Fellebbvitt polgári nem peres ügyek ügykönyve (Pfk.).

d. ) Vizsgálatok ügykönyve (V.).

e. ) Elsőfokú bűnügyek ügykönyve, ideértve a jövedéki kihágási

ügyeket is (B.).136 137 38

f. ) Fellebbvitt bűnügyek ügykönyve (Bf.).

g. ) Csődügyek ügykönyve (Cs.).

h. ) Kényszeregyességi ügyek ügykönyve (Ke.).136

A nagy járásbíróságokon egyetlen külön iroda volt, ez három ügykönyvet vezetett:

a. ) Polgári peres ügyek ügykönyve, kereskedelmi és váltóügyekre

nézve is (P.).

b. ) Polgári nem peres ügyek ügykönyve (Pk.).

c. ) Bűnügyek ügykönyve (B.).

Az ügykönyvbe vezetéssel egyidejűleg kaptak az ügyek iratborítékot.

Kis járásbíróságokon a külön intézkedés alá tartozó ügyeket külön ügykönyvezés nélkül iratborítékolták, és adták át a kijelölt bíró136Ezeket ún. „tanácsülésen kívül elintézendő” ügyeknek is nevezték.

137 * . .

A jövedéki kihágási ügyekre nézve külön ügykönyv (J.) vezetését írta elő a 14.600/1915. IM. rendelet 1916. május 1-jei hatállyal.

l38Ezt az ügykönyvet 1915. december l-jétől volt kötelező vezetni a 61.000/1915.1M. rendelet előírása szerint.

99