Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)

Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 4. Pozsony, 1833. július 21.

mellyet a Jobbágy földes urától egykor ingyen kapott, és az között, mellyet valakitől pénzen vett, és minek utánna a sok vitatásból az volt látható, hogy Verbőczynek mondott törvénye homályos, mert azt minden ember más képpen, és pedig ellenkezőleg magyarázza, végre az lett határozva, hogy minden magyarázat el mellőzésével, csak általánossan tétessék ki.15 Sürgettük sokan a fel világosítást, mert a homályos törvény, mellynek értelmén maga sem tudott meg egyezni a törvényhozó test, csak a bírák vagy a kormány önkényét terjeszti, de félt a két párt egymástól, féltette mindenik a maga véleményét, s inkább meg nyugodtak az általános meg említésben. Bizony pedig ideje volna már törvényeinket az ügyészek javára, de a pörlekedők kárával eddig fenn állott két értelmüségből ki tisztogatni.

Az irtások eránti16 utasítást is a többivel együtt kaptam, elő fogom azt kötelességem szerint terjeszteni annak, idejében.17 Azt irod, hogy „duzzadt tollal írott jelentésünket némellyek sokallották” - ezt valóban sajnálom. Kötelességemnek véltem én küldőimnek meg imi mind azt, ami tanácsko- zásink közben ki fejlett, mind azt, amit ők nem is tudhattak, mert azt hittem, hogy csak igy tehetnek helyessen és biztossan intézeteket18, nem magamtól, hanem követ társaim elő adásából merítettem hivatalos levelemnek minden kömyülállásait, ha ezek le fejtése nem tisztán folyó, nem könnyen érthető, hanem „duzzadt tollal Írott” vala, ezt inkább ügyetlenségemnek, mint a jó akarás hijányának kell tulajdonítani. Véleményünket, csak kérés gyanánt és nem erőltetve adtam elő, sokallást és félre értést tehát nem vártam. Azonban vedd köszönetemet ebbéli barátságos tudósításodért, most leg alább tudom: hogy nékünk véleményt még kérés gyanánt sem lehet elő adnunk, mert a Megye kebeléből ki szakasztva és ide szegezve, csak eszközei vagyunk kivánságtoknak ehhez fogom ezentúl alkalmaztatni hivatalos tudositásinkat, s a tárgynak leg szárazabb, rövid elő adásán kívül, abban csak ugyan egy betűt sem iktatok, mert én most: fájdalom független nem lévén, mások ízléséhez kell alkalmaztatnom munkámot. Hiszem azomban, hogy a Megyének jobb és lelkesebb része, azon némellyeknek éles észre vételében nem osztozik, ha bár a tárgyra magára véleményemmel nem tart is.

Egyébb aránt én az 1807-ik esztendei törvénynek19 idejét el választó határ vonásnak azért javallottam, mert ezt véltem leg biztossabb alapnak, mellyre uj törvényünket20 építhettük volna: úgy, hogy a tellyesítésnél is jobbára mindenhol javult volna a Jobbágy sorsa, de mivel e tárgynál, csak áldozatról, nem a szoros törvényes igazságról vagyon szó, az áldozatnál pedig valakinek mértéket szabni akarni, vakmerőség volna, mivel továbbá az Irtásoknak, mellyek egyébbként egészen a földes urat illetnék, egy ne46