Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)

Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 2. Pozsony, 1833. május 31 - június 3-6.

mereti szabadsága szerint döntsön; a kötelező 6 heti oktatás eltörlése; katolikusok evangélikus nevelőket is felfogadhassanak; az evangélikus ifjakat ne akadályozzák külföldi iskolák látogatásában.

57 A III. törvénytervezet 1. §-áról van szó, a telki haszonvételen kívül birtokolt irtásföldek tárgyában. E szerint a földesúr, ha úgy akarta, visszaválthatta őket a jobbágytól. Ezt a bizonytalanságot akarta Deák - a jobbágyok javára - megszüntetni, úgy, hogy valójában lelkesíteni akarta az irtványföldeket. Abban az esetben, ha azok telken kívüliek voltak, az 1807. előtti irtások esetében a földesúrnak, az 1807. utániak esetében viszont - amikor már több volt az olyan irtásfalvak száma, ahol az irtást írott vagy szóbeli szerződések biztosították a jobbágyok számára - a jobbágynak kellett bizonyítania, hogy az irtások úri engedelem nélkül, illetve a földesúrral történt megegyezéssel születtek, ha a jobbágy továbbra is birtokolni kívánta őket. A „határidő” tehát ezért esett 1807-re.

58 Lásd erről: Irományok 1. köt. 272. o. Az ilyen irtványok jobbágyi használata a törvénytervezet szerint teljesen kétséges volt.

59 Az 1807. évi te. 18. §-a a testi büntetés és a kár megtérítésének terhe mellett megtiltja a jobbágynak, hogy a földesúr engedélye nélkül erdőt irtson. Ha mégis erdőt irtana, akkor a földesúr az irtásokat minden ellenszolgáltatás nélkül visszaveheti.

60 Ismeretes, hogy Alcsutot József nádor 1819-ben kapta királyi adományként, és hogy ott fejlett, a tőkés agrárfejlődést megalapozó gazdálkodást honosított meg. Lásd erről: Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790-1848. Budapest, 1948. 58-64. o.

61 Füzesséry Gábor (1792-1854), Bereg vármegye első követe, alispán. 1833. július 12-én távozott az országgyűlésről. Tisza Lajos (1798-1856), Bihar vármegye első követe és alispánja. Mindkettő, előbb Füzesséry, utóbb Tisza is, a kormány által lefizetett ember lett. Egymással összetűztek, mert Tisza Füzesséryt a „kormány kutyájának” nevezte. A sértésből pofozkodás lett, ami országos botrányt okozott. Megemlékezik erről - többek között - Szárazberky Nagy József, Emlékjegyzetem. (1800-1878) című munkájában a 68. oldalon. Az országgyűlési ifjak gúnyverset írtak Füzesséryről.

62 Lemondja, visszaadja a követséget

63 Feltehetően Rudics József (1792-1879), Bács vármegye első követe és alispánja.

64 Régi hosszmérték: 6 láb : kb. 1,9 méter.

65 A Deákra annyira jellemző élcelődés egy példája, amelyhez később egy Deákanekdota is fűződik. Lásd tőlem: Az anekdotázó Deák Ferenc. Budapest, 1986. 122-126. o.

34