Deák Ferenc országgyűlési levelei 1833-1834 (Zalaegerszeg, 1997)

Deák Ferenc levelei Oszterhueber Józsefhez - 1. Pozsony, 1833. május 7-11.

4 Személynöki kinevezését.

5 A nemesi földtulajdonra is kiterjedő jogképesség, illetve rendelkezési jog hiánya. Az a jogelv, amely szerint Magyarországon a nem nemesi származású lakos, tulajdonosi minőséggel semmilyen földet egyénileg nem szerezhet és nem birtokolhat.

6 Királyi leirat.

7 Vagyis: tudomásod.

8 Deák Ferenc második követté választását (1833. április 15.) követően - a megye első követe Zalabéri Horváth János, királyi kulcsos kamarás volt - április 24-én indul a pozsonyi diétára. Ott Antaltól, aki csak 29-én távozik Pozsonyból, tájékozódik az ügyek addigi állásáról. Ferenc május 1-től vesz részt az országgyűlésen. Az uralkodó az évek óta vitatásra váró, az 1827. óta megújított rendszeres munkálatok hosszú sorából - taktikai húzással - kiemeli, mint „előlegesen” vitatandó- kat és szentesítendőket, az úrbéri, utána a törvénykezési (igazságszolgáltatási) tárgyakat, majd a harmadik helyen az adózó lakosság igazságosabb teherviselését célzó adóügyek rendezését. E sorrend elfogadásától teszi függővé a sokféle sérelem (nemzeti nyelvhasználat, Erdélynek és a Részeknek az anyaországhoz csatolása, a kereskedelem, vámügy, sóár, hadiadó stb.) ügyének rendezését. A rendek azonban elsősorban a kereskedelem és a hadiadó anomáliáit kívánták tárgyalni, így szólt a legtöbb követ, köztük Deák utasítása. Ezért a többség az úrbéri reformok tárgyalását összeköti a kereskedelem és az állami adóztatás megoldandó kérdéseivel, mivel attól tartottak, hogy a királyi propozíciókban szereplő „előlege- sek” vitája és szentesítése után az országgyűlést hazaküldik, anélkül, hogy a többi kérdést egyáltalán megtárgyalnák. Ez volt az úgynevezett „junctim” formulája, amely az úrbéri tárgyalást összekötötte a másik kettővel. A május 6-i országos ülésen, mikor e tárgysorozat vitája ismét felmerült és további heves összetűzéseket vált ki a sorrendiségről, Deák azt az álláspontot fejti ki, mely szerint az úrbér ügye lehet az első, de a kereskedésé legyen a második pont a tárgyalások menetében. Ezért írta a szavazást követően „a többség kívánságunktól elvettetett.” Megjegyzendő: a Zala megyei követutasítás szerint a kereskedelem dolgát kellett volna az első helyen tárgyalni. Ezért Deák valóban eltért az utasítástól. Lásd erről: Hegyi Károly: Zala megyei követutasítások a reformkorszakból. Budapest, 1926. (Disszertáció kézirata) 143-160. o. (Nuncium : üzenet, Insurrectio : nemesi felkelés, Juridicum : törvénykezési munkálat).

9 Adóügyi munkálat.

10 Kereskedelemügyi munkálat.

11 Értsd: várható.

12 Jelentette ki.

20