Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

atya, ki e megyében mint tisztes esküdt 14, és járásbeli három éveket ugyanezen járásban hivataloskodtam, s múlt 1847. évi tisztújítás alkalmával a "túlzók" bosz- szúja - azért, hogy a magas kormány nézetét kísérő felekezetid, kikkel mindig tartva közösen működtem - e tisztemtől megfosztottak.

Azonban a megye szerkezetének változásával múlt évi december hó 15-én Méltóságod kegyességéből egerszegi járás közigazgatási segédbírói hivatalt nyertem. Ebbeni hivatalos eljárásom nyomán bátran hivatkozva nagyságos Bogyay Lajos főnök úrra124, kinek hivatalombani pontos eljárásomért teljes bizodalmát elnyerni szerencsés valék, s ugyanaz megbízásból múlt szeptember hó 9-től e megürült hivatalt mindekkoráig magam kormányozom.

A német nyelvbeni jártasságom annyi, mint a magyarban, tanúsítja azt jelen hivatalos eljárásomnak mindennapi eredménye, méhben magam szerkesztem mind azon iratokat s küldöm kellő helyeikre. E tisztembeni hív eljárásom jutalmát egyedül Méltóságodtól várhatom, kinek keble mindekkoráig az érdemet becsülni tudta.

Forrás: ZAÍL. Megyefőnöki ir. ATI. C. 1849/50:4673.

Irodalom: Halász: Közigazgatás 103-110. o.

150.

1851. március 29.

Népszerűtlen a csendőrség Zalában

Varga Lajos főszolgabíró jelentése Bogyay Lajos megyefőnökhöz (részletek)

1849 előtt a nemesi vármegyék rendfenntartó fegyveresei a pandúrok voltak. Csendbiztosok vezették őket. és a megyei tisztviselőknek voltak alárendelve. Az önkényuralom idején a belső rend megszilárdítása érdekében osztrák mintára fegyveres erőszakszervezetet próbáltak meghonosítani. A csendőrséget 1850 januárjától kezdődően szervezték meg Magyarországon. A köznyelv csak zsandá- roknak nevezte őket. (Elnevezésük a francia "fegyveres emberek" kifejezésből eredt.) A csendőrséget a megyéktől és a helyi közigazgatástól függetlenítették, központi irányítás alá tartozott, és katonai fegyelem alatt állt. A csendőrség szervezetileg 1849 és 1867 között - mint a hadsereg kiegészítő része - egyrészt a hadsereg főparancsnokságának, másrészt a császári és királyi legfelsőbb rendőrhatóságnak volt alárendelve. A csendőrséget a bécsi székhelyű csendőri fel124 Bogyay Lajos halápi földbirtokos (lásd a 114. sz. dokumentumot), reformkori konzervatív tisztviselő volt Zala megye cs. kir. megyefönöke 1849 és 1861 között.

229