Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

Kr.u. II. század

Salia városka tanácstagja oltárt emeltet Minerva istennőnek Kőbe vésett római felirat

A Római Birodalom a Kr. u. 1. évszázadban terjesztene la fennhatóságát a mai Dunántúl területére. Zala megye területén két fontos hadi-kereskedelmi útvonal vezetett keresztül. A Balti-tenger partjáról induló és Itáliába érkező Bo- rostyánkő-út érintette Zalalövőt. római nevén Salla-t.

Zalalövö-Salla településen a Kr. u. I. században a római katonák létesítettek tábort, aminek helyén a II. században polgári település jött létre. Ez kapott Hadrianus császártál (uralkodott Kr. u. 117-138) városi rangot. (A colonia a magasabb rangú, a municipium az alacsonyabb rangú város volt.) A germán támadások miatt elpusztult városka helyén csak a IV. században indult újra virágzásnak a település.

A Sállá nevet megőrző oltárkő egy (ma Szlovéniához tartozó) gyógyvizéről ismert fürdőhelyen került elő. ahol minden valószínűség szerint a városka tanácstagja betegségéből kigyógyulva az oltár állításával köszönte meg az istennőnek a segítséget. Ez a felirat tartalmazza területünk nevének első írásos említését "Sállá" formában.

A felséges Minervát.'

A Quirinus tartományból származó Lucius Claudius Moderatus, Tiberius fia, a Claudius császár által colonia rangra emelt Savaria város, valamint Hadrianus császár által municipium rangra emelt Sállá városok tanácstagja és Augustus oltárának papja 5 társával együtt emelte [ezt az oltárt.] (a szerző - B. I. - fordítása)

Forrás: András Mócsy: Der decurio von Salia. In: Savaria. A Szombathelyi Savaria Múzeum évkönyve 16. Szombathely, 1982. 309-312 o.

Irodalom: Pannonia régészeti kézikönyve. (Szerk. Fitz Jenő - Mócsv András) fíp., 1990.

1.

' Minerva a bölcsesség istennője a római vallásban

7