Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
1 fit 1 fit 0,5 fit 1 fit 1 fit 1 fit (a szerző - B. 1. - fordítása) Forrás és irodalom: Kredics László - Solymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma. (Új Történelmi Tár.) Bp., 1993. 61-73. o. A Jagelló-kor amellett, hogy megmerevítette az egy>es társadalmi rétegek közötti határokat, mégis a köznemesség felemelkedésének az ideje volt. A köznemesi politizálás színtere a rendi országgyűlés volt, amit néha évente kétszer is összehívtak. 1525 nyarán a köznemesség Hatvanban akart országgyűlést tartani, s ezt a szándékát sem a király, sem a főurak ellenkezése nem tudta megakadályozni. Ezen az országgyűlésen választották nádorrá Werbőczy Istvánt, aki szintén köznemesi származású volt. Az eseményekről tudósító Antonio Giovanni Burgio 1523 és 1526 között volt pápai követ 11. Lajos udvarában. A pápa titkárának küldött leveleiből pontosan megismerhető a mohácsi katasztrófa előtti Magyarország politikai és társadalmi helyzete. Az idézetben említett Kanizsai László volt a nagyhatalmú zalai család utolsó férfi sarja, Ákosházi Sárkány Ambrus országbíró pedig a tehetős zalai köznemesség legmagasabb, országos méltóságot is betöltő képviselője. Másnap összegyűlt a nemesség egy térségen, amelynek közepén állott egy nagy és erős emelvény, olyanforma, mint egy színpad. Erre vezették fel a királyt az egész királyi tanáccsal és a külföldi fejedelmek követeivel együtt, míg az emelvényt a nemesség vette körül, a legkülső kört pedig fel fegyverzett lovasok alkották, akiknek a rendet kellett fenntartaniuk. Ezután Werbőczy István - őszentsége ba36. 1525. július 11. Zalai nemesek az országgyűlésen Burgio pápai legatus levele a pápa titkárának 55 Bíró István Gerencsér István Kustos Ambrus Vajda Mátyás Földes Balázs Molnár Tamás, bíró egész telek egész telek fél telek egész telek egész telek egész telek
