Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

Amidőn így fclállottak a csatasorok, s nagy hévvel küzdöttek, a parasztok sokkal hosszabb ideig cs sokkal ádázabban harcoltak, mint remélni cs várni lehetett, s a mieink támadását oly nagy bátorsággal és erővel tartották fel, hogy a győzelem kétséges volt. Végül is a vajda a testőrséget, a székely lovasokat, a jobb lovú és fegyverzetű, a harcban jártasabb, s ebben a háborúban éppenséggel közömbös katonákat veti be, akiknek kardjaitól amidőn igen sokan elestek, s többen megsebesülve harcképtelenné váltak, a parasztok egy kissé meginogtak, s helyükből kivettettek, s végül, amidőn a vajda katonái állhatatosan nyomták őket, hanyatt- homlok futásnak eredtek. György, alig ocsúdva fel még ittasságából, ide-oda lovagolva, kiáltozva hiába törekszik a futókat visszatartani, amikor Pctrovics Péter, a lovas csapatok parancsnoka letaszítja lováról, s eléggé súlyosan megsebesítve elfogja. Ezt a balszerencsét követte az, hogy Gecső is, aki akarata ellenére vett részt ebben a baljóslatú hadakozásban, élve került az ellenség kezébe. Ez a vajdát nagy örömmel töltötte el, mert mit sem kívánt jobban, mint azt, hogy ezt a két ellenséges vezért és parancsnokot elfoghassa.

Forrás: István[fv: Magyarok 63-64. o.

Irodalom: Barta Gábor - Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben. Bp., 1973.

35.

1524.

Egerszeg mezőváros lakosai Részlet a veszprémi püspökség urbáriumából"

A mezővárosok (let ti nui: oppidum) a feudális Magyarország átmeneti várostípusát képviselték. Vásártartási joggal rendelkeztek, a földesúri szolgáltatásokat egy összegben fizethették, de magánföldesúri hatalom alatt álltak, az igazságszolgáltatásba uruk beleszólt és a lakosság jobbágyállapotú volt. A XVI. század elejére jogilag már élesen elkülönültek a szabad királyi városoktól, amelyeknek képviselői a rendi országgyűlésen is részt vehettek.

A feudáliskori Zalában csak mezővárosokról tudunk. Egerszeg oppidumol még 1266-ban adományozta IV. Béla a veszprémi püspökségnek.

1524-ben II. Lajos király (uralkodott 1516-1526) kancelláriai titkárát, Szalaházi Tamást nevezte ki a veszprémi egyházmegye élére. Az új püspök tájé- 19

19 Az urbárium a foldesurak birtokait, az ott élő népességet, a tőlük befolyó jövedelmeket és a birtokból származó hasznot írja össze.

53