Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

Forrás és irodalom: Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata. (Ford. Blazovich László és Sz. Galántai Erzsébet) fíp., 1986. 65-67. o. 33. 1494. Egervári László érdemei Részlet Mátyás humanista történetírójának művéből Zala kevés arisztokrata családja közti1 a már megismert Bctnffyak és Kani­zsaiak mellett az Egerváriak voltak a legfontosabbak. A család legjelentősebb tagja az 1450 körül született László volt, aki karrierjét várnagyként kezdte. 1475-töl három évig volt Zala megye főispánja, majd Mátyás udvarában viselt magas méltóságokat. A király halála titán Jagelló Ulászló szolgálatába állt, aki 1493-ban tárnokmesterré nevezte ki. így az ország pénzügyeivel foglalkozó fon­tos tisztséget nyert. Az idézett humanista történetírói részlet dicsérő szavai meg­feleltek a valóságnak. Egervári László művelt főúrként könyvek írására is adott megbízást, családi birtokát, Egervári pedig három nagyiszabású építkezéssel is gyarapította: kolostort, templomot és várat építtetett. Ugyanezen évben halt meg a közösség súlyos kárára a derék és páratlan eszű férfi, Egervári László. Az ausztriai háborúban nagy segítségére volt Mátyás ki­rálynak, hűségét derekasan bebizonyította, midőn seregét hosszú időn keresztül vezényelte, fényes dicsőséggel kapitánykodott Sziléziában és Luzsicában, később Dalmáciában. Illyricumban és Horvátországban járt elöl olyan vitézséggel, hogy a török csapatokra emlékezetes csapást mért, ötezer emberüket megölte, Illyricum- ból kikergette a németeket, és ezt a tartományt visszaszorította a régi hűségre, végezetül letéve a kapitányságot, toasztalnok lett. és e hivatalban meg is maradt mindhalálig. Forrás: Bonfmi: Történelem 996. o. (5. 4. 170.) Irodalom: Degré Alajos - Gergelyffy András - Valter Ilona - Vándor László: Az egen’ári vár története. Zalaegerszeg, 1979. 51

Next

/
Thumbnails
Contents