Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

sítésct minden területen. (A pazarlás megszüntetését, a státuszszimbólumok mérséklését, luxus autó, fényes irodai berendezések, nagyszámú kísérők.)

Munkáskörökben megfogalmazódott: „Jelenlegi helyzetünket figyelembe véve, most már jó lenne, ha mindenki levonná a szükséges következtetéseket, és úgy irányítana, úgy gazdálkodna, úgy dolgozna, hogy a népgazdaságnak és a dolgozóknak is jobb legyen. Aki pedig nem tud az elvárásnak megfelelően vezetni, dolgozni, nem kell szégyellni megmondani, hogy nekünk ilyenre nincs szükség. Tegyünk oda olyanokat, akik nemcsak az ő hasznukat, hanem a párt politikájának eredményes megvalósítását, a népgazdaság felvirágzását akarják munkájukkal elősegíteni.”

A város lakosságának ellátásában különösebb probléma nem merült fel. A felvásárlások ellenére a készletek pótlása folyamatos volt az élelmiszer-cikkekből. Gondként jelentkeznek a magas piaci árak, melyek a külföldi vendégek jelenlétével fokozódnak, „ha nem adja meg érte a keszthelyi, majd eladom a németeknek” ezért a város lakossága az üdülési idényben kénytelen magas áron vásárolni.

Forrás: ZML MSZMP Arch. 81. f MSZMP Keszthelyi V. Biz. ir. 2. fcs. 1979. 8. ő. e.

247.

1983. október 12.

Színházavatás Zalaegerszegen

Beszámoló a Hevesi Sándor Színház ünnepélyes megnyitójáról (részletek)

Zala meg\>e első kőszínháza, amely - szellemi kisugárzását tekintve - messze túlmutatott a megye határain. 1831-ben épült fel Balatonfiireden221. Ezt megelőzően, az ország más vidékeihez hasonlóan, a vándorszínészek a legváltozatosabb helyeken, olykor a legmostohább körülmények közepette voltak kénytelenek fellépni.

A XIX. század második felében Keszthelyen - többnyire szállodák nagytermeire korlátozódva -, illetve Nagykanizsán alakult ki viszonylag élénk színházi élet. Utóbbi városban 1927-ben avatták fel a színházépületet, a nyitóelőadást a Nemzeti Színház társulata tartotta.

Ezután az újabb színházavatásra több mint egy fél évszázadot kellett várni. Több éves tervezgetés, előkészítés és a pénzügyi fedezet előteremtése után indult meg a zalaegerszegi színház szervezése.

221 Lásd: 109. dók.

388