Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

Tegnap Nagykanizsán az esti órákban mintegy 30-36 asszony tartózkodott a Pannónia Szálló előtt. Lövés dördült és egy összeesett közülük. Meghalt. Kanizsa utcáját is vér öntözte be.

Forrás: Zala, 1956. október 27. 1. o.

Irodalom: Litván: Olvasókönyv’; Zalai Gyűjtemény 40. (megjelenés alatt)

233.

1956. október 29.

A munkástanácsok a forradalom idején A Bázakerettyei Munkástanács, határozatainak beolvasását követeli a Győri Nemzeti Tanács rádiójában

A forradalom legfontosabb szervei, a forradalmi és nemzeti bizottságok mellett, a munkástanácsok voltak. Ezek november 4 után is fennmaradtak és csak fokozatosan sikerült megszüntetni őket, vagy összetételüket úgy’ megváltoztatni, hogy megtörjék az újjászerveződött kommunista hatalommal szemben tanúsított makacs ellenállásukat.

Zala megyében az első és legjelentősebb munkástanácsok - a nagyüzemi munkásság jelentős részét tömörítő - olajbányászati központokban alakultak meg. Tevékenységük túlmutatott az adott település határán, radikalizmusuk mintául szolgált a többi forradalmi szervnek.

A Dunántúlon a legjelentősebb forradalmi központtá Győr vált. 1956. október 29-én itt alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács. Így nem véletlen, hogy a Bázakerettyei Munkástanács az ottani rádióban akarta beolvastatni követeléseit, ami végül mégsem történt meg.

A bázakerettyei olajbányászok Munkás Tanácsa a mai napon megtárgyalta az elmúlt napok eseményeit, és a következő pontokban összefoglalt követeléseit küldi meg a rádiónak azzal, hogy azokat teljesítés végett a vezető kormányszervek elé terjessze, nyilvános rádióadásban:

1. ) Haladéktalanul vonják ki a szovjet csapatokat Budapestről és Magyarország területéről.

2. ) Hívják fel rádión a Zala megyei karhatalmi és fegyveres erőket, hogy azonnal hajtsák végre a vasárnap esti kormányprogramban elrendeltekct, elsősorban a tűzszünetet mindenütt, az ÁVH leszerelését, a fegyverek átadását a munkásta365