Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

Forrás: ZML. MSZMP Arch. MDP Zalaegerszegi V Biz. ir. 2. fcs. ip. o. 1. ő. e. Irodalom: Bencze: Zala megye iparának története a felszabadulás után

223.

1950. június 23.

Kitelepítés a jugoszláv határsávból Az MDP Megyei Bizottságának jelentése a Központi Vezetőséghez

a kitelepítések menetéről és a lakosság ezzel kapcsolatos hangulatárólJ1í

(részletek)

A Rákosi-korszakbcm elkövetett törvénytelenségek együk gyakori formája volt a kitelepítés. A nymgati határsáv után - a Jugoszláviával megromlott viszony miatt- a déli határsávban élő "osztályellenséget" is elérte ez a sors. Az áttelepítések 1949-ben kezdődtek és 1952 nyaráig tartottak, sok tízezer embert érintve. A családokat általában az ország keleti területeire, az Alföldre szállították, egy részüket ottani falvakban, vagy az állami gazdaságok körüli barakkokban helyezték el. A legrosszabb sors azokra várt. akik a hortobágyi munkatáborokba, vagy Recskre kerültek.

A kitelepítettek társadalmi összetétele rendkívül vegyes volt. Kulákoknak bélyegzett középbirtokos parasztok, értelmiségiek, volt szocdemek, tisztviselők vagy a régi uralkodó osztály tagjai egyformán erre a sorsra jutottak. Helyzetükben csak 1953 után - Nagy Imre hatalomra kerülésével - állt be fokozatosan pozitív változás.

Megyénk területén június 23-án hajnalban kezdődött meg a megbízhatatlan egyének kitelepítése a határsáv területéről. Az eseményről a lakosság a községekben csak reggel szerzett tudomást, amikor a kitelepítendők csomagoltak és a rakodási heljtikre indultak. A kitelepítendők elindulásakor a községekben és az állomásokon helyenkint kisebb-nagyobb csoportok jöttek össze, akik mint nézők végignézték a kitelcpülőket és utána a napi mezei munkára mentek. Az érintett közegekben a M|cgyci I Bizottság] és J[árásij Bfizottság] irányításával megfelelő aktívák biztosításával a helyi Pártszervezetek a népnevelőket [agitátorok] még a reggeli 205

205 A jelentést készítő, természetesen az MDP érdekeit tartotta szem előtt, így a szövegen erősen érződik a kor frazeológiája, a tendenciózus beállítás és minősítés. Ezek szinte kivétel nélkül érvényesek az ötvenes évek - különösen annak első feléből származó - dokumentumai esetében.

346