Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

szaktudásával a magyar ncp feltámadása ellen törő imperialista erők szolgálatában állott203 204.

Az indoklás további részében Ábel Bódog és Binder Béla ítéletével, valamint a harmadrendű vádlott, dr. Barnabás Kálmán felmentésével foglalkozik. Az indoklás végén Ölti tanácselnök utalt arra, hogy a népi demokratikus büntetőjog értelmében a büntetésnek nem csupán megtorlás a célja, hanem megtérés és javulás, az őszinte beismerő, megbánást tanúsító vallomás a megjavulásra. az elkövetett hibák jóvátételére való készség. A jelenlegi bűnügyben Papp Simon beismerte ugyan bűnét és beismerése feltáró jellegű volt. Ebben az esetben fazonban] a nyomatékos enyhítő körülmény sem módosíthatta a cselekmény minőségéből előállott legsúlyosabb büntetést.

Forrás: Zala20'1, 1948. december 10. 1. o.

Irodalom: Srágli Lajos: A MAORT-per és háttere. In: Üzemtörténeti Értesítő 1990. 23-38. o.; Papp: Életem

222.

1950.január 3.

A 10 munkásnál többet foglalkoztató vállalatok állami tulajdonba vétele

Lakatos Dezsőnek az MDP megyei titkárának utasítása az államosított zalaegerszegi üzemek működtetésével kapcsolatban

A háború után a gazdasági életben bekövetkező kényszerű állami beavatkozás, centralizáció és államosítás a nyugat-európai országokban sem volt ismeretlen. Az a tény azonban, hogy Magyarország a Szovjetunió befolyási övezetébe került, fenti folyamatoknak egészen más végkicsengést adott. Noha az állami tulajdonba vétel 1947 után gyorsult csak fel, gyakorlatilag már 1945-től kezdve - a kommunista irányítás alatt álló - Gazdasági Főtanács és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gazdasági túlhatalma révén a magántulajdonosi önállóság nem érvényesült.

203 Az ítélet indoklása - annak koncepciós jellege miatt - minden valós alapot nélkülöz.

204 1945-től Nagykanizsán, a Nemzeti Bizottság által kiadott lap, amelyben leginkább az MKP irányvonala tükröződött. Kiadása 1950-től Zalaegerszegen történt, ekkor már ez volt az egyetlen megyei napilap, és az MDP szigorú ellenőrzése alatt állt egészen 1956-ig. Ekkor a - forradalom idején - az Új Zala nevet vette fel, ezt követően pedig Zalai Hírlap néven született újjá.

344