Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

a köztudatban az volt, hogy a férfiakat Németországba viszik, s ő nem akart Né­metországba kimenni - erődítési munkálatok végzésére jelentkezett Nagykanizsa mfegyei] város polgármesteri hivatalánál, s ezen a címen a bevonulás alól ideigle­nesen mentesült. Az erődítési munkálatok befejezésével 1945. évi január hó elején azonban be kellett volna vonulnia, de mert Nagykanizsán az a hír terjedt el, hogy a Nyilaskeresztes Párt tagjainak nem kell bevonulniuk, 1945. évi január hó 6. nap­ján jelentkezett a nagykanizsai Nyilaskeresztes Pártban, ahol a fegyveres pártszol­gálatba osztották be. Belépési nyilatkozatot alá nem írt, de 1945. év januárjától kezdve több ízben - éspedig eleinte levente-puskával, majd pedig katonapuskával - teljesített szolgálatot, éspedig legtöbbször kapuőri szolgálatot, két ízben pedig közrendészeti razzián vett részt, amelynek célja az volt, hogy összeszedjenek min­den olyan személyt, aki kellőképp nem tudja magát igazolni, katonaszökevény, gyanús, vagy csavargó nő, vagy [aki] árdrágítással foglalkozik. A vádlott ezeken a razziákon senkit sem fogott el, illetve állított elő. A Nyilaskeresztes Párttól családi pótlékkal egyaitt havonta 500 P fizetést kapott. A vádlott a fenti cselekmény elkövetését beismerte, de azzal védekezett, hogy mint egyszerű, politikával soha nem foglalkozó ember cselekménye horderejét felbecsülni, s az eseményeket áttekinteni nem tudta, s közvetve kényszerhelyzetben volt, amikor a Nyilaskeresztes Párt fegyveres pártszolgálatában szolgálatot telje­sített, mert ha ezt nem teszi, mint katonaviselt férfinak a családjától elszakadva Németországba kellett volna mennie. A népbíróság azonban úgy találta, hogy a vádlott anélkül, hogy evégből vele szemben közvetlenül, vagy közvetve kényszer alkalmaztatott volna, fejtett ki tag­ként tevékeny működést a Nyilaskeresztes Párt fegyveres pártszolgálatában, tehát fasiszta alakulatban, mely cselekménye [a] [...] népellenes bűntett tényálladéki elemeit mindenben kimeríti, s ezért vádlottat a bűnvádi eljárás megindítását s a beszámítást kizárók, valamint a büntethetőséget megszüntető okok hiányában bű­nösnek kellett kimondani és meg kellett büntetni. A büntetés kiszabásánál a népbíróság súlyosbító körülményt nem észlelt, eny­hítőnek vette azonban a vádlott büntetlen előéletét, családos állapotát, alacsony műveltségi fokát, továbbá azt, hogy a Németországba való elhurcolás elől mene­külve lépett a Nyilaskeresztes Párt fegyveres pártszolgálatába, ott belépési nyilat­kozatot alá sem írt, a razziákon senkit elő nem állított, - s mindezeket annyira nyomatékosaknak találta, hogy [...] a cselekményre meghatározott börtönbüntetés­nek a Btk-ban [büntető törvénykönyvben] megállapított legkisebb tartamát alkal­mazva 6 /hat/ hónapi börtönbüntetést talált a vádlott alanyi bűnösségi fokával és a cselekmény tárgyi súlyával arányban állónak. Az ítélet egyéb rendelkezései a felhívott törvényszakaszokon alapulnak. 327

Next

/
Thumbnails
Contents