Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
változott gazdasági helyzetben sokan képtelenek voltak kifizetni, ezért tömegesen voltak kénytelenek a végrehajtás által megválni földjüktől vagv egyéb javaiktól. Az adóvégrehajtás volt a kiindulópontja a rácsán történt tragikus eseményeknek is. Három zalaszentmihályi gazdánál - adótartozás fejében - hét szarvasmarhát foglaltak le, amelyet a végrehajtók a február 18-i pacsai nagyvásáron kívántak értékesíteni. Az általános elkeseredettség és a felfokozott indulat a csendőrség fellépése következtében tragédiába torkollt. A halálos áldozatokat követelő csendőr sortűz országszerte felkorbácsolta a szenvedélyeket. A parlamenti ellenzék éles bírálattal illette a kormányt, minden részletre kiterjedő vizsgálatot követelt. Ez meg is történt, de a csendőrök felelősségét nem állapították meg. Egyszerre csak az egybegyűlt tömegen dühös morajlás futott végig. Többen szitkozódni kezdtek.- Jönnek az adómarhák ! - kiáltották fenyegetően. A szemlélő látta, hogy egy csoport hivatalos ember jön és mellettük marhákat hajtanak. Valóban hivatalos közegek voltak Viola zalaegerszegi adófötiszt vezetésével. Zalaszentmihály községből hét darab marhát hajtottak, amiket adótartozás fejében foglaltak le tegnap [ZalajSzentmihály három tekintélyes középbirtokosánál [...], hogy azokat most a vásáron értékesítsék. Amikor a nép az időközben egészen közel érkezett csoportot meglátta, éktelen szitkozódásban tört ki és nem akarták őket beengedni a vásártérre. Látván a veszélyes helyzetet, Viola főtiszt kiadta a jelszót, hogy hajtsanak tovább. De a nép tovább sem engedte őket. Mikor látták, hogy a többezer főnyi tömeggel szemben csak deferálni [meghát- rálni] lehet, Viola odaszólt a marhahajcsároknak, hogy engedjék szabadon a marhákat. A hajcsárok mind a hét marhát szabadon engedték. Ez azonban nem volt elég a feldühödött népnek, hanem egyre vésztjóslóbban kiáltották:- Agyon kell őket verni ! Verjék agyon a végrehajtókat, verjék agyon a csendőröket ! Izzó lett a hangulat. A mintegy hét főnyi csendőrség parancsnoka. Bozsó Lajos kiskomáromi tiszthelyettes erre nyugalomra és oszlásra intette a lakosságot, de az nem is reagált a felszólításra. Az adófötiszt, a végrehajtó, a segéde és a hajcsárok erre a községbe igyekeztek és a csendőrség fedezte is ebbéli szándékukban. Ám a tömeg fenyegetőleg utánuk iramodott, de mégis sikerült őket az iskoláig kísérni, ahová bcmenckültek. A templom előtt azonban az óriási néptömeg három oldalról körülkerítette a csendőröket. Csakhogy a csendőrök sem voltak restek, hanem felálltak az iskola és a templom között szabályszerűen. [...] 292
