Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
végzőket személyes szabadság megsértéséért, aki pedig a Forradalmi Törvényszékben esetleg halálos ítéletet mondott ki, azt gyilkosságért ítélték el. Ez utóbbi történt Polai János nagykanizsai kazánkovács esetében is, aki mint a Nagykanizsai Forradalmi Törvényszék vádbiztosa, az un. "nagybakónaki ellenforradalom "/7S leverése során három "ellenforradalmár" - valójában egyszerű földművesek - felett mondott ki halálos ítéletet, végre is hajtatva azokat. Ez volt a Tanácsköztársaság zalai történetében, a vörösterror által elkövetett legsúlyosabb incidens. Polai Jánost a Nagykanizsai Törvényszék halálra ítélte, amit a kegyelmi kérvény elutasítása után 1919. november l-jén végre is hajtottak. Polai Jánost bűnösnek kellett kimondani [...] 3 rendbeli gyilkosság bűntettében mint felbujtót és 25 rendbeli személyes szabadság megsértésében mint tettest. Polai János már az emberölés szándékában ment ki Bakónakra. Áldozatul először Salamon Lajos községi bírót, valamint a fal mellé állított hat más[ik] polgárt szemelte ki. A tényleg végre is hajtott gyilkosság gondolata először akkor fogam- zott meg agyában, mikor Bakónakon egy vörös katona elcsténck hírét vette és a szerinte abban bűnös Horváth Jánost és Horváth Józsefet, valamint Kollarics Józsefet a katonák elfogták. Ettől az időtől fogva a később végrehajtott bűncselekménnyel a sértettek személyében a végrehajtás módjában teljesen azonosan alakult ki benne a később véghezvitt bűncselekmény szándéka. Védekezését, hogy a katonaság kényszerítette a bűncselekményre [...] nem lehet elfogadni. Kialakult szándékának megnyilatkozásait látjuk május 25-én az egész nap folyamán. A halálraszánt emberekre vonatkozólag a Bakónaki ad hoc [ebből az alkalomból létrehozott] forradalmi törvényszéken halálbüntetés indítványát teszi, a bakónaki tanácstagokat az indítványhoz való hozzájámlásra kényszeríti; a kivégzést Bakónakon kidoboltatja. tanúk előtt több ízben kijelenti, hogy a három ember halálra van ítélve. Nagykanizsára a három áldozatot elkülönítve kísérteti; a fogház udvarán elkülönítve állítja őket fel; a fogház irodában minden indulat nélkül teljes nyugalommal adja ki a parancsot a bűncselekmény végrehajtására. Ezen ténykörülmény alapján a törvényszék a szándék előre megfontoltságát bizonyítottnak látja. [...] Kétségtelen [...] hogy Polai János [a] bűncselekményt már a nap folyamán mással akarta végrehajtatni; miután a katonák Bakónakon parancsát nem teljesí- 148 148 Nagybakónak községben 1919 május végén a sókiosztás igazságtalansága - és vélhetően más korábbi túlkapások miatt - lázongás tört ki. Fokozta a hangulatot, hogy ennek az elfojtására kiküldött vöröskatonák agyonlőttek egy helyi földművest. Ezután érkezett a helyszínre Polai János és mintegy 160 vöröskatona, hogy leverjék az "ellenforradalmat". 282