Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)
Dokumentumok
173. 1905. július 12. A vármegyei ellenállás Zalában A törvényhatósági bizottság tiltakozása a Fejérváry-kormány kinevezése miatt (részletek) 1905. január 26 - február 4. között országgyűlési választásokat tartottak, melynek során az 1867-töl kormányzó Szabadelvű Párt - korábban Felirati, majd Deák-párt - vereséget szenvedett az ellenzék valamennyi pártját szövetségbe tömörítő koalícióval szemben. A király a győztes koalíció programját - benne a katonai reformot - el nem fogadva megakadályozta annak kormányalakítását. Az ellenzék viszont nem volt hajlandó engedni az elveiből, ezért hosszú hónapokra elhúzódott a kormányzati válság. Ezt később Ferenc József egy hozzá hű ideiglenes hivatalnokkormány - a Fejérváry Géza vezette ún. "darabont"-kormány - június 18-i kinevezésével próbálta megoldani. Erre válaszként az ellenzéki többségű képviselőház június 21-i ülésén - dacolva az országgyűlést szeptember közepére elnapoló királyi elhatározással - meghirdette a "nemzeti ellenállást". Ennek értelmében felszólították a vármegyei törvényhatósági bizottságokat (megyei közgyűléseket) az adófizetés és újoncállítás megtagadására. A július 12-én Zalaegerszegen tartott megyei közgyűlésen egyhangúlag határoztak a képviselők az ellenállás mellett. A mcgyegyülés ezzel kapcsolatos határozata (lásd a forrást) - a Pest megyeihez hasonlóan, amely mintául szolgált az összeállításnál - egyike volt a legradikálisabbaknak. Az eseményekkel párhuzamosan a végrehajtó hatalom meggyengülését kihasználva, az országban egymást követték az arató- és cselédsztrájkok, valamint a munkások megmozdulásai. Ezeket a mozgalmakat a Fejérváry -kormány - elsősorban Kristóffy belügyminiszterrel az élén - az általános és titkos választójog odaígérgctésével még bátorította is - kifogva a szelet az ellenzék hajójának vitorlájából - ezzel ellenállásának feladására késztetve őt. Az ellenzék fokozatosan feladva legradikálisabb követeléseit 1906 elejére defenzívába szorult. Márciusban a megyék többsége is megadta magát, ekkorra már csak tíz - köztük Zala - szegült ellen a kormány utasításainak. Az április 6-ra meghirdetett megyei közgyűlés kemény viták után végül beadta a derekát, ugyanazon a napon, amikor a fővárosban az ellenzéki koalíció vezetői is kompromisszumot kötöttek Fejérváryval, szabad utat adva a Wekerle-kormány kinevezésének, egyúttal véget vetve a másfél éves krízisnek. 265