Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

Ezennel közhírré tétik, hogy e hónap 24-én a Pragerhof-Kanizsa vasútszakasz a magas császári és királyi pénzügyminisztérium engedélyével megnyittatik az általános forgalom számára, és ettől a naptól kezdődően

Pettau Friedau Csáktornya Kraljevec Kotor és

Kanizsa állomásokon személyek és holmik a Déli Államvasutak árszabása szerint szállításra felvétetnek.

Egyelőre minden irányban egy vegyes szerelvény fog közlekedni a hirdetményben foglalt menetrend szerint, és a következő hónapokban, csatlakozva a Déli Államvasút személyvonataihoz, két vegyes szerelvény fog minden irányban bevezettetni. (a szerző - M A. - fordítása)

Forrás: ZÁÍL. Megyefőnöki ir. XIII. E. 1860:3246.

Irodalom: Tóth Kálmánná: Képek a Déli Vasút nagykanizsai történetéből. Nagykanizsa, 1986. 6-11. o.

158.

1862. július 10.

Hírlapalapítás Nagykanizsán

Wajdits József laptulajdonos folyamodása a megye tisztiszékéhez

Az 1850-es évek osztrák abszolutizmusa - a politikai önkényuralom ellenére - kedvező változásokat is hozott a magyar lakosság mindennapi életében. Ha lassan is, de fejlődésnek indult a mezőgazdaság és az ipar, modernizálták a köz- igazgatást és az iskolarendszert, megkezdődött a társadalom polgárosodása. A polgárosodás zalai előretörését jelzi, hogy 1861-ben a megyében több időszaki sajtókiadvány is napvilágot látott. A "Kertészeti és Ipargazdasági Vezérlapok", valamint a "Dunántúli Társadalmi Közlöny" Keszthelyen, míg a "Balaton Füredi Napló" Balatonfiireden jelent meg. A megye legfejlettebb városának tekinthető Nagykanizsán Wajdits József, az alig 30 esztendős nyomdász és könyvkereskedő alapított lapot. 1858-ban vette át apja könyvkereskedését, és külföldön szerzett szakmai ismeretei birtokában 1861 januárjában kapott engedélyt egy könyvnyomda működtetéséhez. Az első tartósan fennálló zalai újságot "Zala-Somogyi Közlöny" címmel 1862. július elsejétől kezdődően jelentette meg, eleinte havonta

241