Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

az állandó bizottmány a magyar haza pártütő ellenségének tekinti, közhatóságilag tehát véle legkevesebb érintkezésbe, és táborának élelmezése vagy továbbszállítása eránti intézkedésbe éppen nem bocsátkozhatik, s illető tisztviselőinek a feljebbi végzés szerint csak azt adja legszorosb tisztviselői kötelességül, hogy a megyének azon szerencsétlen részein, melyeken ezen ellenséges tábor kcrcsztülvonuland, folytonosan a nép közt legy enek, a népet kitclhctőlcg vigasztalják, s a magyar hon s alkotmány iránti tántoríthatatlan hűségben megerősíteni igyekezzenek, tudtul adván a népnek, hogy a beütött tábor nem az 1848. évi országgyűlés által kivívott népszabadságnak öregbítésére és terjesztésére, hanem az önkényes hatalom visz- szaállítására, a nép törvényes szabadságának elnyomására, s a magyar nemzetnek kiirtására fegyverkezett fel !

Forrás: ZAIL. Áll. Biz.jh'. 1848 : 1933.

Irodalom: Bősze Sándor: Két osztrák katonatiszt feljegyzései Jellacic 1848 őszi, magyarországi hadjáratáról. (Naplórészletek a támadó sereg somogy - zala megyei útjáról.) In: Somogy megye múltjából 23. Kapos\<ár, 1992. 133-156. o., Hermann Róbert: A drávai hadtest hadműveleti naplója. In: Zalai Gyűjtemény 36/1. 165-210. o.

139.

1848. október 3.

A horvátok kiűzése Kanizsáról A drávai hadtest hadműveleti naplójából (részlet)

A horvát hadsereg utánpótlási vonalának biztosítására Jellaőic jelentős helyőrséget hagyott hátra Nagykanizsán. A város felszabadítására Vidos József vas megyei alispán, a vasi nemzetőrség parancsnoka kapott megbízást. Szeptember utolsó napjaiban Vidos összegyűjtötte a dunántúli vármegyék kimozdított nemzetőrségét, és három irányból. Lövő, Zalaegerszeg és Zalaszentgrót felől indította meg nemzetőreit Nagykanizsa felmentésére. Csatlakoztak hozzá a zalai nemzetőrök és népfelkelők, majd 1848. október 2-án éjjel megkezdték a város bekerítését. A horvátok hírét vették a hadmozdulatoknak, másnap kivonultak a városból, és a zsidótemetőnél állították fel ágyúikat. Kivonulás közben az ellenség fosztogatni kezdett, mire a kanizsai nép félreverte a harangokat, és a többhetes horvát megszállás miatti elkeseredésében rátámadt a fosztogatókra. A kanizsaiak maguk kezdték meg városuk felszabadítását, leöldöslék a megzavarodott ellenséget. A harci zajra támadásba lendültek a város körül álló nemzetőrök és népfelkelők is. és néhány órai kemény küzdelem után megfutamították a horváto213