Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

Forrás és irodalom: Petánovics Katalin: A Festeticsek halatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772 - 1793) (Zalai Gyűjtemény 17.) Zalaegerszeg, 1981. 16-19., 191- 192. o.

101.

1786. november 6.

Kísérlet a megyei tisztviselők elnémetesítésére Oszterhueber Antal levele Séllyey Jánoshoz (részlet)

Egy zalai nemes, Séllyey Elek feljegyzései szerint II. "Józsefnek erőszakos uralkodása elején Zala az újítások ellen makacs elleniállásban kívánta magát kimutatni, és csak a katonai erő tudta az új rendeléseket behozni". A "kalapos király" ug)>anis a korszerűsítés jegyiében erősen beavatkozott a nemesi vármegyék. így Zala megye önkormányzatába is. 1784. május 11-én kiadott rendeletében a német nyelvet tette hivatalossá Magyarországon, és kötelezte a megyei hatóságokat, hogy 1785. november I-jétöl vezessék be a német nyelvű ügyintézést. A közhivatalok elnyerésének feltételéül szabta a német nyelv ismeretét. 1784. augusztus 30-án II. József rendeletben tiltotta meg, hogy a vármegyék politikai ügyekben egymással levelezzenek, majd 1785. március 18-án tíz kerületre osztotta fel Magyarországot, és megszüntette a megyék önkormányzatát. Aprilis elején felfüggesztették a megyegyűléseket, június elsején pedig hivatalba léptek a kerületi biztosok. Az önállóságukat vesztett vármegyék a középszintű közigazgatás puszta végrehajtó hivatalaivá váltak. Jelentős mértékű személycsere történt a megyei tisztviselők körében is. Séllyey Elek szerint sok idegen került ekkor a megye élére, és a "szolgaság eszközei" "véghetetlen önkényes hatalmoknak" birtokában visszaéléseket követtek el. Sümeghy József főbíró például - akit még ötven évvel később is zsarnokként emlegettek - "József idejében gyönyörűségnek tartotta a nemeseket forspontra hajtatni", az "alacsonyság szülöttje lévén ". Ilyen zaklatott légkörben született az alábbi levél is, amelyet egyik megyei tisztviselő írt a másiknak.

Megörültem, midőn hallottam, hogy a dikációra |adókivetés] a bíró uraknak ide bé köll jönni, mindazért, hogy meg esztendeig már mákunkban függő, szokatlan terhétől az adózásnak talán mentes lesz a nemesség, mind pedig, hogy reménylet- tem ezen alkalmatossággal kedves személyednek látásához leendő szerencsémet, de amint esett értésemre, nem te. hanem a föbírák jönnek bé Muraközbül is, és egyéb proccssusokbul [járásokból] is egyedül.

152