Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

sőt aki mindezeknél is nagyobb és keresztény felebaráti szcrctctét mértéktelenül fölülhaladóbb, négy ilyképpen nicgrontatott ember szeméheknek szörnyű halála, az mely gonosz cselekedetit ámbár avval mentegedhetné is, hogy sem el nem kö­vette, sem pedig eránta őket nem fenyegette, mindazonáltal megbizonvodik az is ellene, hogy más történetekben [...] az helység utcáját mákkal keresztül vetni, ezen­kívül az tavaszi szántásnak kezdetin fekete tyúkot az ekének első fordítása alá tenni tapasztaltatok; nemkülönben egy szegény embert, hogy szőlejében lévő fűz­fájánál egynéhány abrincs kötni való vesszőt lemetszett, annyira fánál leboszorká- nyozta és kötötte, hogy addig sehová sem mehetett, míglen ezen asszony maga odamenvén, csak egyedül szavával onnand tovább nem bocsátotta. Mind ezen s több megbizonyoso[do]tt cselekedetek tagadhatatlanul megmutat­ják ugyanezen rab asszonynak mind Isteni, mind világi törvények ellen viselt, és az előbb megszámlált súlyos károkat elkövető boszorkányos és bűbájos életét, mely­nek, hogy érdemlett jutalmát elvegye, és mások is ennek példájátul az ilycs ször­nyű csclekcdctektül irtózzanak, hóhérpallos alá, azután holtteste tűzre, előbb há­rom grádicson gonosz társainak kinyilatkoztatására megkínoztatván, ítéltetik. Forrás: Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek 1529 - 1768. Bp., 1983. 2. köt. 596. o. Irodalom: Degré Alajos: Boszorkányperek Zala megyében. In: Göcseji emlékkönyv 227-238. o. 91. 1742.január Általános felkelés szervezése a poroszok ellen Gutorföldi lakosok beadványa a megyéhez Röviddel Mária Terézia trónralépése után. 1740 decemberében II. Frigyes porosz király seregével benyomult Sziléziába, és kezdetét vette az osztrák örökö­södési háború. 1741 áprilisára egész Szilézia porosz kézre került. A május 14-re összehívott magyar országgyűlésen az uralkodónö a magyar nemességgel szem­ben engedményekre kényszerült, viszonzásul a nemesség képviselői életüket és vérüket ajánlották fel a királynő trónjának védelmére. Az októberben záruló or­szággyűlés ennek érdekében általános felkelést hirdetett. Magyarország több mint 21.000 katona kiállítását, felszerelését és eltartását vállalta. A nemesek személyesen tartoztak részt venni a felkelésben, a birtokos nemeseknek pedig ezenkívül 1-1 fel fegyverzett és felszerelt lovast kellett portánként kiállítani. Zala 136

Next

/
Thumbnails
Contents