Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996)

Dokumentumok

mintegy három hétig tarló, töhbszáz kilométeres téli hadjárata a hadművészet kiemelkedő teljesítménye volt. Miközben elfoglalt több kisebb várat (a nagyabbakat. mint pl. Szigetvár, megkerülte), sikerrel teljesítette fő célját: porig égette a Dráván Eszéknél álló hatalmas fahidat. Zrínyi nevét egész Európa megismerte ugyan, de a császári hadvezetés nem igyekezett kihasználni a győzelemben rejlő lehetőségeket. A téli hadjárat Kanizsát gyakorlatilag elvágta a török hátországtól. és tavasz végéig nem kellett számolni nagy’obb felmentősereggel. Bécsben azonban elvesztegették az időt. és csak 1664 áprilisának végén (kéthónapos késéssel 1) kezdődött meg Kanizsa ostroma. Hiába érkeztek azonban még bajor és rajnai csapatok is a magyar, horvát és császári sereg megerősítésére, hiába fogta gyűrűbe Kanizsát mintegy 20.000 katona, az ostrom nem járt sikerrel. A Grazból kapott ágyúk és lőszerek felmondták a szolgálatot, a török kirohanásokkal zavarta az ostrom előkészületeit, végül május derekán a kb. 40.000 főre becsült török felmentösereg átkelt az újjáépített eszéki hídon, és két héten belül visszafoglalta a télen elvesztett kisebb végvárakat. A közeledő török túlerő hírére a haditanács az ostrom félbeszakítása mellett döntött, és a sereg felszerelését hátrahagyva vonult el Kanizsa alól. A hadműveletekben Esterházy Pál Zrínyi oldatán, a magy’ar csapatok egyik parancsnokaként vett részt.

Újra nckigyűrkőztünk az ostromnak és az odaszállított gránátokkal támadtuk a várbelieket. Bámulatos, mekkora veszteséget és pusztulást okoztak a várba hajított gránátok; az összedőlő épületek hatalmas robaján keresztül is kihallatszott az emberek jajgatása, üvöltése, pedig nem is mindegyik bedobott gránát talált. Egy részük a vízbe és a mocsárba esett, mások a levegőben robbantak szét hatástalanul. Az is előfordult, hogy egyes gránátok nem gyulladtak be azonnal, s ezeket az ellenség könnyűszerrel elolthatta. Nagy zavar támadt abból, hogy kevés volt a mozsárágyúnk, s ezek hiányában nem tudtunk egyszerre nagyobb mennyiségű gránátot belőni. Ezt más baj is tetézte, tudniillik a nedves porral töltött gránátok közül csak kevés működött rendeltetése szerint. Mégis, mivel a várostrom alapja a tüzérségi tűz, ha az ágyaikból egyszerre, egy időben elég sok gránátot és tüzes golyót hajíthattunk volna minden irányba, az így keletkezett tűzvészt aligha lehetett volna eloltani, főleg mert a városi és a várbeli épületek fából voltak. De minderre nem került sor, bizonyos személyek féltékenysége miatt, akik Zrínyi törekvéseit állandóan keresztezték. [...]

Kanizsai győzelmünkben már-már senki sem kételkedett, de fájdalom, mily hirtelen összeomlik az, ami teljesen biztosnak látszott. Alighogy újból híre érkezett

113