Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Simonffy Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében
Zala megye 1848 előestéjén Ma még nem tudjuk Zala megye helyét kijelölni az ország egészén belül a feudalizmus válsága és a polgári forradalom érlelődése időszakában. На a XVIII. század végének és a XIX. század első felének megyénkre vonatkozó — sokszor érdekes és sokat mondó — tudósításaiban lapozgatunk, első pillanatra igen kedvező kép tűnik a szemünkbe. „Fekvése a legszebbek és legkellemesebbek közül való ... A föld dúsan termi a gabonát és a gyümölcsöt, erdőségei bőkezűen ellátják a lakosságot mindenféle vaddal és fával”/* A Zala völgyében „csinos faluk, pompás kastélyok és kertek, erdőkkel, szőlőkkel fedett dombok, termékeny rétek, szántóföldek”5 találhatók. Az idézeteket lehetne tovább sorolni. De valóban ilyen kedvező-e a kép? Nem megtévesztő-e? Zala megye az ország gazdag vidékei közé tartozott volna? A következő néhány számadat és tudósítói megjegyzés elgondolkoztató! Zala vármegye lakosainak száma az egykori területen 1785-ben — a II. József-féle népszámlálás szerint — 229 617 fő volt. A XIX. század nagy magyar statisztikusának — Fényes Eleknek — a közlése szerint 48 előestéjén, 1846-ban 298 515 ember élt a megye akkori közigazgatási területén. Az első hivatalos magyar népszámlálás 1869-ben 333 237 lakost talált itt.6 A lakosság száma tehát 1785 és 1846 között csak 30,0, 1846 és 1869 között 11,6, 1785 és 1869 között csak 45,1 százalékkal növekedett. Évi átlagban 1785 és 1846 között 4,9, 1846 és 1869 között 4,8, az egész időszak alatt évi 5,3 ezrelékkel növekedett a megye múltszázadi közigazgatási területének a lakossága. A mai megye területén 1785-ben 115 928, 1869-ben 165 532 fő élt, a növekedés üteme 42,8 százalék, évi átlagban 5,0 ezrelék volt. Ugyanezen idő alatt az ország mai területén élő lakosság száma 86,9 százalékkal, évi átlagban 10,2 ezrelékkel növekedett. Zala megyénél lassabban — a mai közigazgatási beosztás szerint — csak Komárom, Nógrád és Veszprém megyék lakossága növekedett. A Zala megyével szomszédos Vas megye lakossága 49,0, Somogy megyéé 74,9 százalékkal, évi átlagban 5,8, illetve 8,8 ezrelékkel növekedett. A népsűrűség a következőképpen alakult: 1785 1869 Magyaroszág (mai terület) 28,8 fő/m2 53,9 fő/m2 Zala megye (régi terület) 38,3 ” 49,8 ” Zala megye (mai terület) 35,3 ” 50,5 ” Vas megye (mai terület) 36,1 ” 53,8 ” Veszprém megye (mai terület) 36,4 ” 51,2 ” Somogy megye (mai terület) 24,0 ” 42,1 ” Zala megye II. József idején az ország sűrűn lakott megyéi közé tartozott, az egykori országterület átlagánál (29,7) 29 százalékkal volt sűrűbb, 85 év múlva már valamelyest elmaradt az országos átlagtól. A szomszédos Vas megye sűrűbben lakott volt, mégis évi átlagban 0,8 ezrelékkel gyorsabban növekedett a lakossága, a ritka népességű Somogy megyéé pedig évi 3,8 81
