Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Vajda László–Vajda Lászlóné: Zala megye az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc idején
Gáspár őrnagy vezette 3. hadosztály ágyútüze és támadása ismét Varasdig szorította vissza a horvátokat.102 A hadjárat igen jelentős terheket rótt a megyére. A hadsereg ellátása, katonákkal való pótlása, az újoncozás, a nemzetőrök többszöri mozgósítása nagyon megviselte a már júniustól állandóan fegyverben levő, teljesítőképességeinek határait elérő lakosságot. Már októberben a Muraközben fogytán volt az élelem. Csertán Sándor kormánybiztos utasította a megyei végrehajtó szerveket, hogy az uradalmaktól kérjenek gabonát a sereg élelmezésére. Az állandó bizottmány levélben kereste meg az ólai és a pölöskei uradalmakat, hogy adóba be fogják számítani — csak adjanak gabonát. Ugyanakkor magán- vállalkozókkal is kötöttek szerződést — nem bízva az uradalmak segítség- nyújtásában — hogy vásárolják fel a felesleges élelmiszert. Az utánpótlás szállításának biztosítására pedig a falvakat kötelezték. Az éhínség megelőzésére megtiltották a gabonakivitelt. Sőt, lépéseket tettek a kereskedőknél és az uradalmaknál levő gabona lefoglalására, amit csak a katonaság, illetve a nép élelmezésére kívántak felhasználni.103 Csertán kormánybiztos november elején egy megyei tisztviselőt kért Letenyére, hogy az ellátás biztosításával kapcsolatos ügyeket gyorsabban intézhessék. Az állandó bizottmány november 6-án Nagy Károly alszolgabírót nevezte ki a hadsereg és a megye összekötőjének, s a gyors intézkedés érdekében lovaspostát is állítottak fel Letenye és Zalaegerszeg között .m Fokozta a nehézségeket, hogy az Országos Rendőri Hivatal Zalán keresztül akarta hazabocsátani a szeptember—októberi napokban elfogott hor- vát katonákat, a megye feladatául adva az élelmezést és a szállítást. A bizottmány érthető okokból határozott tiltakozását fejezte ki ez ellen, az alábbi jogos észrevétellel is kiegészítve: „Miután a megye kebelében, nevezetesen pedig Muraközben Perczel Mór ezredes úrnak seregei az illír ellenséggel jelenleg nemcsak csatáznak, de ... számos foglyaik is valának, ha tehát eképpen éppen azon időpontban, midőn egyfelől a diadalmas csapatok az ellenségnek nagy számát fogollá tesznek, másfelöl éppen ezen seregek azt volnának kénytelenek szemlélni, miszerint a foglyok szemük láttára bo- csájtatnak haza, bennök könnyen rossz hangulatot idézne elő.. ,”105 Ezért kérték, hogy a hadifoglyokat feltétlenül más úton szállítsák haza. Novemberben a hűvös, esős idők beköszöntővel az élelmiszerrel való ellátás mellett más nehézségek is jelentkeztek. Betegség terjedt el a katonák között; tűzifára, meleg ruhára volt tehát szükség. Csertán Sándor a járásokon keresztül próbált intézkedni jelentős mennyiségű tűzifa kivágására és leszállítására.108 Perczel a hadmozdulatok közepette seregének növelésére az elesettek helyére többször is katonákat, nemzetőröket kért. Az Országos Honvédelmi Bizottmánynak írt levelében is ezt sürgeti, utalva a Dráván túl és Stájer- országban gyülekező hadakra és a várható támadásra. Nyáry Pál, az Országos Honvédelmi Bizottmány alelnöke utasította is a megyét, hogy gyűjtsön katonát és bocsássa Perczel rendelkezésére.107 Perczel a megyéhez közvetlenül is többször fordult hasonló kéréssel. Október 25-én kérte, hogy a már besorozott újoncokból álló 1200 fős zászlóaljat Kisfaludi Mór parancsnoksága 32
