Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)
Vajda László–Vajda Lászlóné: Zala megye az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc idején
dettetvén a Törvények a 5. törvénycikk értelmében a Megyének 9 választó kerületekre történt felosztásáról, a megyei választmány által kimunkált terv a közönségnek bemutattatott. Mely felosztási tervezet felolvastatván minden változtatás nélkül helyben hagyattattak.”-*'1 Másnap május 9-én megalakították Horváth Vilmos másodalispán elnöklete alatt azt a központi választmányt, amelynek feladata volt az összeírás, s magának a választásnak a lebonyolítása.-0 Ebben a megye minden választókerülete képviseltette magát. Az összeíró bizottságok a helyszínen írták össze a személyesen jelentkező választókat. A választás napja nem volt egységesen megállapítva, de a megye erről is rendelkezett és június 15-ére csütörtökre tűzte ki Zalában. Feltételezhető, hogy a legnagyobb dologidőben hétköznapra kitűzött választásokon a szavazásra jogosult és összeírt parasztság jelentős része távolmaradt. Lehet, hogy ez is volt a célja a megye vezetőinek.37 A kezdési időpontban nem volt megkötés, így fordulhatott elő, hogy Kanizsán csak 10 órakor kezdték el a választást.38 A legtöbb kerületben egyhangú volt a döntés, a meglévő egy jelölt szerezte meg a szavazatok összességét. Például Szentgróton, ahol Deák Ferencet, az akkori igazságügyminisztert, volt országgyűlési követet választották meg hívei. Deák meleghangú levélben köszönte meg a bizalmat: „a Zala vármegyei szentgróti kerület tisztelt választóinak. Önök becses bizodalmát, miszerint a jövő hongyűlésre képviselőjükké választottak, szíves méltánylással, s köszönettel fogadván ezennel kijelentem, hogy a követséget, mellyel megtiszteltek, örömmel elfogadom, s minden erőmet és tehetségemet fölajánlom, hogy e bizodalmát, mellyel előbb kedves szülőföldemnek nemessége, most pedig összes népe megajándékozott, hazámnak teendő hű szolgálatokkal kiérdemeljem .. . Pesten, június 20. 1848. Alázatos szolgájuk Deák Ferenc”39 Ugyanolyan egyhangúan választották meg a Csáktornyái kerületben Glavina Lajos levéltárnokot, Keszthelyen Tolnay Károly főszolgabírót, a baksai kerületben Simon Pál ügyvédet, Tapolcán Puttheányi József föld- birtokost, Letenyén Csuzy Pál visszalépése után Horváth József földbirtokost, s Egerszegen a hazafiságáról, szilárd jelleméről és tehetségéről híres megyei ügyészt, Csertán Sándort. Két kerületben azonban korántsem volt zavartalan a választás. Így az alsólendvai választókerületben két jelölt volt: Gyika Jenő főbíró és Horváth Péter muraközi földbirtokos. Az első választás eredménytelen maradt, a másodikon — mivel közben Gyika Jenő visszalépett, könnyű győzelmet arathatott Horváth Péter. Véres zavargások színhelye volt a nagykanizsai kerület, ahol 3 jelölt között folyt a harc a mandátumért. Babochay János ügyvéd a kiskanizsaiak, Boja Gergely tanítóképző intézeti tanár a falusiak és a kanizsaiak, míg Chernél Ignácz, a Batthyány uradalom ügyvédje a békésebb szellemű falusiak képviselője volt. Bár a választásra pandúrok és fegyveres nemzetőrök ügyel13
