Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)

Degré Alajos–Kerecsényi Edit: Az 1848–49. évi szabadságharc zalai történetére vonatkozó iratok

országgyűlésen múlhatatlanul megoldattassanak, s már valahára egyszer az ige tetté váljon. Különösen pedig arra figyelmeztetik követ urakat: hogy a törvény ellen béhozott előleges cenzúra általában eltöröltetvén, a sajtószabadság béhozattassék, mielőbb a népképviseleti rendszer teljes és tökéletes létrehozásával, és a kasztok megszüntetésével, a hon minden lakosai érdekeik egyesíttetvén, a törvényhozásban az összes nemzet egyeteme béfolyással bírjon, és a nemzet belbékéje fenntartására, úgy annak minden kül- megtámadások elleni biztosítására, és a királyi széknek, s nemzeti szabadságnak oltalmára a nemzeti védelmező erő a különböző osztályok érdekegységének alapján a kifejlett sürgető események miatt is minél előbb célszerűen szabályoz- tassék. És miután a magyar nemzetnek alkotmányos állása, és törvényes rendszere csak önvédelmére, nem pedig más nemzetek birtokai elfoglalására, vagy szabadságaik elnyomására van irányozva, eszközölni igyekezzenek, miszerint a magyar katonaság, mely a Pragmatika Szankció értelmében az ösz- szes birodalmat s a Felséges Uralkodóházat minden külső ellenségek megtámadása ellen védelmezni ugyan köteles, új birodalmak hódítására, vagy a népek szabadságának elnyomására ne alkalmaztathassák; — arra is iparkodván, hogy a Megyének már az 1836-i országgyűlésen előterjesztett azon kívánata: hogy a magyar sor és véghelyi ezredeknél kizárólag magyar, és a hozzá kapcsolt országokban született, s a magyar nyelvet tökéletesen értő, és beszélő tisztek alkalmaztassanak, törvény által kimondassék.

De amíg egy részről a megye rendei a nemzet alkotmányosságát, s törvényes szabadságát biztosítani óhajtják, úgy reményüknek telj esülhet ése felett minaddig kétkednek ameddig a kormány oly egyének kezében van, kik azt a nemzet érdeke, és a törvény ellen, és ezek sértésével kezelik.

—- Kívánják tehát követ urak e megye nevében az országgyűlésen azt: hogy mindazon kormányi hivatalnokok, kik a részek vissza csatolása eránt alkotott 1836-ki 21-ik törvény cikkelynek foganatba vételét hátráltatták, mindazok kik a horvát bonyodalmakat előidézték és a törvényszerű eszközök használatának elhanyagolásával a bajokat ottan öregbítették, — a Zágráb megyében történteket elősegítették, — a horvát országi nemzeti gyűlésnek formáját egyoldalú kormányi rendeletekkel megváltoztatták, és az eddigi szokás ellenére az abbani részvéttől és befolyástól, törvény ellenien Zágráb megye és a Tur- mezői nemességet megfosztották, — azon kormányi hivatalnokok kik Magyar- országban az újabb időkben béhozott főispáni helyettesítési rendszerrel a megyék kormányzási rendszerét veszélyeztetni, és az ezen alapuló nemzeti szabadságot aláásni törekedtek, nemcsak a fennálló hazai törvények értelmében hivatalaiktól elmozdíttassanak, hanem az ily törvényt sértő, és a nemzet érdeke ellen munkálkodó kir. hivatalnokok törvény szerint meg is büntettesse- nek. — Végre oda is utasítják követ urakat a megye rendei: hogy azon nem várt, és reménylett esetre, ha a rendek táblájánál egyező köz akarat által az országgyűlésnek teendői iránt Őfelségéhez intéztetni kívánt kívánt felírást a főrendek táblája bármely tekintetből s a kormánynak túlnyomó befolyása miatt Őfelsége elébe juttatni, meggátolni kívánná — akkoron, hogy e felírást a rendek táblája egy külön követsége által terjessze a nemzet koronás királya elébe, és az abban foglaltaknak létesülését maga a rendek táblája kérje, a megye nevében, követ urak az országgyűlés előtt indítványozzák, s így a

107