Baranyai György et al. (szerk.): 1848/49. zalai eseménytörténete - Zalai Tükör 1974/1. (Zalaegerszeg, 1974)

Simonffy Emil: A jobbágyfelszabadítás Zala megyében

1848 előtt bészülit források nem is tükrözik. Ezeket az adatokat megint csak a helységek kis hányadánál tudtuk volna megállapítani, itt is azonban (közölni kellett volna a rbényszámok mellett a felvétel évét is. Ez megint jelentősen növelte volna táblázatunk terjedelmét és csökkentette volna áttekinthetőségét. Ehelyett helyesebbnek tartottuk az 1828-as országos összeírás végadatainak közlését, amely mint láttuk — a telkes jobbágy háztartások száma tekintetében reálisnak mondható.

Külön .problémát jelentett, hogy melyik helységet tüntessük fel külön. Zala megyében a községi szervezet teljesen csaík a dualizmus éveiben szilárdult meg, a megszilárdulás után azonban számtalan olyan községe volt a megyének, amelyik nem egy, hanem több településit foglalt magában. A megszilárdulás előtt viszont nagyfokú bizonytalanság tapasztalható, egyes településeket hol együtt, hol küiön- külön veszik számba. Ebben a vonatkozásban semmiféle rendszert nem figyelhetünk meg. Szentgyörgyvölgy szereit például az itt felhasznált forrásaink nem említik külön, azok a dualizmus éveiben sem alakulták önálló községekké, viszont Becs völgye szegj ed a század végén már több községet alkottak, amelyek közül nem egy több szeget is magában foglalt (pl. Barabásszeg). Bizonytalan volt a gyakorlat abban a tekintetben is, hogy melyik népes pusztát veszik számba külön, és melyiket a közeli faluval együtt. Végül is úgy határoztunk, hogy a mai községi kereteken belül (külön községrészeOdoént vesszük számba mindazokat a helységeket, amelyek 1867 után önálló községek voltak, illetve amelyeket a táblázathoz felhasznált források önállóan vettek számításba.

X-jellel jelöltük, ha a helység adatait valamelyik másik helység rovata tartalmazza, erre vonatkozóan lásd a községekre vonatkozó megjegyzéseket. Rövidítések: sz. vagy szerz. = szerződéses helység; kiv. = szélesebb körű mezővárosi kiváltságokkal rendelkező mezőváros, jobbágytelek nincs.

Megjegyzések, a rovatdkhoz:

2. rovat: Magyarország helységnévtára, Budapest 1973. — A hivatalos nevek betűrendjében.

3. rovat: A községrész neveként a helység utolsó hivatalos vagy ténylegesen használt nevét tüntettük fel. Ha a községrész neve megegyezik a község mai hivatalos nevével, akkor a „—” jel szerepel. Az egykorú helységnevek közlésétől eltekintettünk, azt a Helytörténeti L/exíikon úgyis meg fogja tenni.

A helységek közül:

Mezőváros: 63, 82, 161, 165, 199, 200, 204, 221 273, 299, 300, 308, 313, 318, 340, 344, 354.

Kuriális jellegű: 2, 6, 10, 11, 26, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 43, 48, 53, 55, 67, 77, 81, 99, 102, 104, 110, Hl, 119, 132, 145, 151, 152, 154, 157, 168, 181, 184, 187, 188, 208, 215, 216, 217, 218, 224, 231, 236, 238, 241, 242, 244, 259, 267, 274, 277, 281, 283,

305, 311, 312, 329, 332, 333, 345, 347, 355, 357. 371.

önálló puszta: 38, 52, 57, 59, 70, 73, 75, 87, 92, 100, 113, 120, 143, 146, 153, 169,

198, 202, 203, 219, 235, 249, 250, 252, 262, 280, 282, 291, 294, 335, 342, 346, 359, 361,

367 számú.

A nemes férfiak aránya 1785-ben: 10—20%: 5, 14, 39, 41, 44, 45, 56, 103, 107,

119, 125, 132, 174, 202, 207, 213, 214, 234, 235, 260, 265, 266, 319, 326, 331, 351, 355, 357,

20—30%: 48, 55, 71, 79, 80, 100, 118, 134, 169, 181, 215, 217, 224, 229, 241, 244, 259, 283, 305, 314, 322, 347, 349, 369,

30—40%: 2, 43, 99, 145, 168, 184, 208, 231, 276, 279, 281, 311, 371.

40—50%: 8, 67, 110, 151, 152, 171, 267, 310.

50% fedett: 11 (53%), 30—36 (63%), 120 (70%), 157 (59%), 187 (58%), 188 (50%), 216 (74%), 238 (73%), 274 (81%).

4. rovat: Uo. A tényleges népesség száma.

5-_ rovat: Zala megye 1870-ik évi népszámlálásának eredménye H.é.n. A jelenlevő népesség főösszege. A Somogy és Vas megyétől Zala megyéhez csatolt községekre: Magyar Statisztikai Közlemények. Üj sorozat, 42. köt. 763, 773—774. old.

6. rovat: Az előző két rovat alapján számolva, némely esetben a helységek azonosítása nem megnyugtató, ld. a községekhez fűzött megjegyzéseket.

^ rovatok: A Mária Terézáa-féle úrbérrendezés fő eredményei. Alapul szolgált: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. köt

102