Zala vármegye története. Oklevéltár 2. 1364-1498 (Budapest, 1890.)

246. Czillei Ulrik, midőn 1. Ulászló király fogságából kiszabadult,, a mint Trencsén és más várak visszaadására magát kötelezte, ugyanazon föltételek alatt Kemend, Márványkő, Kigyókő, Nemti és Paka nevű várakat a királynak visszaadja. Buda, 1440. nov. 6. Ego Vlricus, Cilié Ortemburge et Zagorie comes, nunc de captivitate serenissimi domini Wladislai regis Hungarie, Polonie etc. emissus, inter cetera mea obligamina promitto sub fide et honore meis, ac sub eisdem omnibus obligaminibus et condicionibus, que in facto restitucionis castrorum Trinchiniensis et aliorum prefato dominó regi feci, eciam castra Kemend, Marmankew, Kigowkw, Nemthy et Paka, pridem per homines serenissime domine Elizabeth regine et meos ut dicitur capta, si apud manus et in potestate hominum nostrorum existunt vei aliquod ex eis existit, effective reddere et resignare prefato dominó regi aut his quibus mandaverit; casu autem quo sub potestate hominum meorum non fuerint, eciam id quod melius potero pro restitucione eorumdem faciam et totum posse apponam ad id et labores ; harum literarum nostrarum quibus sigillum meum appensum est vigore et testimonio mediante. Dátum Bude,. die dominico proximo post festum (Omnium Sancto)rum, anno domini Millesimo quadringentesimo quadragesimo. Nos Vlricus premissa ratificamus (sajátkezű aláirás). Hártyán, hártyaszalagon függött pecsét nyomaival; eredetijeKeszthelyen a gr. Festetics cs. ltárában. Zaladien. 115. Márványkő ós Kigyókő várak Vasmegyében feküdtek, amaz a Hegyháton PetőMihályfalva, emez pedig Ostfi-Asszonyfalva határában; Kigyókő nem ugyanaz a Sopron vármegyei Hegykővel, hol soha vár nem volty mint ez Teleki Hunyadyak Kora VI. köt. 33. lapon tévesen állíttatik. Nagy Imre. 247. I. Ulászló király a hűtlenségbe esett Kanizsai Imre, Miklós és László Kehida nevü birtokát Gersei Pető Lászlónak eV Petőnek adományozván, az iktatásra a zalavári conventet kiküldi. Buda, 1441. jan. 20. Wladislaus dei grácia Hungarie Polonie Dalmacie etc. rex, L\ thvanieque princeps supremus et hereB Rusie,